Továbbra is Pixar-animációk nélkül maradnak a tengerentúli mozik

Mikrofilm

A Disneynél minden animáció egyenlő, de vannak egyenlőbbek. A Miki egeres embléma alatt készült filmeknek kijár a mozis bemutató, míg a szintén az ő tulajdonukban álló Pixar alkotásait mintha direkt nem engednék nagyvászonra. Így járt a Pirula Panda is. Itthon egyelőre még moziban láthatjuk a stúdió filmjeit, de könnyen lehet, hogy hamarosan ez is megváltozik.

Az életünket ilyen-olyan formában továbbra is meghatározó koronavírus az időérzékünket is átalakította. Az Élősködők Oscar-diadala például több mint két éve történt, de annak is lassan egy éve, hogy egy többéves, moziban megbukott film újravágott rendezői változata uralta hetekig a filmes közbeszédet. Mire pedig bemutatják a Pixar következő alkotását, már több mint két éve lesz annak, amióta a mozik a világ talán legsikeresebb filmstúdiójának filmjei nélkül maradnak – legalábbis a legfőbb piacnak számító Amerikában. A legutóbbi Pixar-darab, amelyet a tengerentúlon is nagyvásznon láthattak a nézők, az Előre volt. 2020 márciusában, azaz épp a vírus felfutásakor debütált a film, a folyamatosan bevezetett korlátozások és karantén miatt pedig nem is igazán tudta kifutni magát. 61 millió dolláros amerikai bevétele a cég történetének legrosszabbjának számít.

Az elmúlt két évben azonban tovább erősödött a streamingszolgáltatók hegemóniája. A világ legnagyobb stúdiójának számító, a Pixar mögött is álló Disney pedig gőzerővel épített saját platformjával, a Disney+-szal máris a Netflix méltó kihívójának számít. Ráadásul az egész iparágat megreformáló új terjesztési modell – melynek lényege, hogy előbb három hétre zsugorodott a kizárólagos vetítést biztosító mozis ablak, majd ma már gyakran egyszerre debütálnak a filmek a vásznon és online – is egy animációs filmnek köszönhetően terjedt el. Ebből a szempontból tehát érthető, miért döntött úgy a Disney az elmúlt két évben, hogy az Előre bukása és a bizonytalan mozis helyzet miatt inkább egyből a netre küldi a Pixar filmjeit: az Oscart is elhódító Lelki ismeretek és a mostani díjra jó eséllyel pályázó Luca is kihagyta a mozikat Amerikában (Magyarországon, ahol a Disney+ egyelőre nem elérhető, mindkét filmet bemutatták a mozikban is).

A jelek szerint azonban a Disneyn belül nem minden animáció egyenlő. Vannak ugyanis egyenlőbbek: a Miki egeres cég logója alatt futó Raya és az utolsó sárkány mozis bemutatót kapott, amellyel egy időben 30 dolláros felárral a Disney+-on is elérhetővé vált; míg a stúdió legújabb meséje, az Encanto 30 napig kizárólag nagyvásznon volt nézhető, csak azután érkezett meg a streamingre. A kivételezés pedig a jelek szerint tovább folytatódik:

a legfrissebb hírek szerint a legújabb Pixar-alkotás, a Pirula Panda ismét mozibemutató nélkül marad, és márciusban rögtön a Disney+-on mutatják majd be.

„Nyugodtan mondhatom, hogy mindenki elképesztően csalódott. Azt hittük, a Pirula Panda lehet a visszatérésünk a nagyvászonra, és a stúdión belül mindenki különösen izgatott volt, hogy épp ezzel a filmmel történik mindez” – fogalmazott a bejelentés után a Pixar egyik munkatársa, míg más egyszerűen sokkolónak nevezte a Disney döntését.

Habár első pillantásra úgy tűnik, mintha a Disney direkt szúrna ki a Pixarral, az elemzők szerint nagyon is megfontolt stratégia áll a lépés mögött. Az elmúlt év bebizonyította, hogy valóban a streamingé a jövő, azok a stúdiók pedig, amelyek jól sáfárkodnak saját portékáikkal, megfelelő platformmal rendelkeznek és nem sajnálják akár a mozis bevételek kárára oda terelni a nézőket, pénzügyileg is jól jártak. Az HBO Max remek számokat produkált, és egyelőre a Netflix és a Disney+ sem látszik megtorpanni. Utóbbinak reális esélye van akár a piacvezető Netflixet is lekörözni: náluk vannak a Marvel-szuperhősök és a Star Wars-sorozatok is – de stratégiájuk hasonlóan fontos részei a Pixar-mozik. Kareem Daniel Disney-fejes szerint azzal, hogy egyből online debütáltak, a Lelki ismeretek és a Luca is alaposan megdobta az előfizetők számát. Ahogy a Variety szakértője fogalmazott: a mozibevételek is fontosak, de a Disney számára legalább ilyen lényeges hogy fenntartható és folyamatosan növekvő tömeg fizessen hónapról hónapra a Disney+-ért. Az így befolyó bevételt ugyanis még a mozikkal sem kell megosztaniuk.

Ami pedig ebből a szempontból a Pixar mellett szól, az a generációkat átívelő vonzereje. Míg a Disney-mesékért főleg gyerekek, na meg a velük érkező felnőttek fizetnek, a Pixar-animációk egy sokkal szélesebb réteget szólítanak meg: a fiatalok mellett az idősebbek is ugyanúgy élvezik őket. Egy Toy Storyt, vagy Hihetetlen családot életkortól függetlenül nem ciki megnézni; de ugyanúgy ide sorolhatjuk a Cocót vagy a L’ecsót is – mindegyik hatalmas kritikai sikert aratott, Oscar-díjas mozinak számít. Azzal tehát, hogy a Pixar filmjeit egyből a streamingre küldi a stúdió, egy rakás olyan embert vonz be az előfizetők közé, akiket egy átlagos éneklős-királynős Disney mesével nem feltétlenül tudna. „Ennek semmi köze a minőséggel. Nem más ez, mint egy bátor lépés azokkal a sakkfigurákkal, amelyek rendelkezésre állnak” – foglalta össze a stratégiát Jeff Block médiaelemző. Mások úgy vélik, a Pirula Pandának is ugyanúgy kijárna a mozis tisztesség, mint például az Encantónak. Utóbbi 150 millióba került, az amerikai mozikban azonban eddig csak 92 millió dollárt hozott, ami további 215 millió dolláros világszintű bevétellel egészül ki. Mindez a COVID-időkhöz képest nem rossz, ám sehol nincs a legsikeresebb Disney-címek milliárdot karcoló számaihoz képest. Egy mozis premiert ráadásul sokkal drágább reklámozni, mint egy streaminges bemutatót – ez is amellett szól, hogy a Pirula Panda kihagyja a mozikat, főleg most, amikor az omikron felfutásával ismét emelkednek a fertőzésszámok.

 
Pirula Panda
Forrás: Puliwood

A Pixar legújabb animációja egy 13 éves lányról szól, aki ha túlságosan felizgatja magát, hatalmas vörös pandává változik – márpedig a kamaszkorban viszonylag könnyen jön izgalomba az ember. A Disney+ valamikor idén hazánkba is megérkezhet, egyelőre azonban abban a kivételezett helyzetben vagyunk, hogy a Pirula Panda március 10-én nálunk a mozikba érkezik majd.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?