Továbbra is Pixar-animációk nélkül maradnak a tengerentúli mozik

Mikrofilm

A Disneynél minden animáció egyenlő, de vannak egyenlőbbek. A Miki egeres embléma alatt készült filmeknek kijár a mozis bemutató, míg a szintén az ő tulajdonukban álló Pixar alkotásait mintha direkt nem engednék nagyvászonra. Így járt a Pirula Panda is. Itthon egyelőre még moziban láthatjuk a stúdió filmjeit, de könnyen lehet, hogy hamarosan ez is megváltozik.

Az életünket ilyen-olyan formában továbbra is meghatározó koronavírus az időérzékünket is átalakította. Az Élősködők Oscar-diadala például több mint két éve történt, de annak is lassan egy éve, hogy egy többéves, moziban megbukott film újravágott rendezői változata uralta hetekig a filmes közbeszédet. Mire pedig bemutatják a Pixar következő alkotását, már több mint két éve lesz annak, amióta a mozik a világ talán legsikeresebb filmstúdiójának filmjei nélkül maradnak – legalábbis a legfőbb piacnak számító Amerikában. A legutóbbi Pixar-darab, amelyet a tengerentúlon is nagyvásznon láthattak a nézők, az Előre volt. 2020 márciusában, azaz épp a vírus felfutásakor debütált a film, a folyamatosan bevezetett korlátozások és karantén miatt pedig nem is igazán tudta kifutni magát. 61 millió dolláros amerikai bevétele a cég történetének legrosszabbjának számít.

Az elmúlt két évben azonban tovább erősödött a streamingszolgáltatók hegemóniája. A világ legnagyobb stúdiójának számító, a Pixar mögött is álló Disney pedig gőzerővel épített saját platformjával, a Disney+-szal máris a Netflix méltó kihívójának számít. Ráadásul az egész iparágat megreformáló új terjesztési modell – melynek lényege, hogy előbb három hétre zsugorodott a kizárólagos vetítést biztosító mozis ablak, majd ma már gyakran egyszerre debütálnak a filmek a vásznon és online – is egy animációs filmnek köszönhetően terjedt el. Ebből a szempontból tehát érthető, miért döntött úgy a Disney az elmúlt két évben, hogy az Előre bukása és a bizonytalan mozis helyzet miatt inkább egyből a netre küldi a Pixar filmjeit: az Oscart is elhódító Lelki ismeretek és a mostani díjra jó eséllyel pályázó Luca is kihagyta a mozikat Amerikában (Magyarországon, ahol a Disney+ egyelőre nem elérhető, mindkét filmet bemutatták a mozikban is).

A jelek szerint azonban a Disneyn belül nem minden animáció egyenlő. Vannak ugyanis egyenlőbbek: a Miki egeres cég logója alatt futó Raya és az utolsó sárkány mozis bemutatót kapott, amellyel egy időben 30 dolláros felárral a Disney+-on is elérhetővé vált; míg a stúdió legújabb meséje, az Encanto 30 napig kizárólag nagyvásznon volt nézhető, csak azután érkezett meg a streamingre. A kivételezés pedig a jelek szerint tovább folytatódik:

a legfrissebb hírek szerint a legújabb Pixar-alkotás, a Pirula Panda ismét mozibemutató nélkül marad, és márciusban rögtön a Disney+-on mutatják majd be.

„Nyugodtan mondhatom, hogy mindenki elképesztően csalódott. Azt hittük, a Pirula Panda lehet a visszatérésünk a nagyvászonra, és a stúdión belül mindenki különösen izgatott volt, hogy épp ezzel a filmmel történik mindez” – fogalmazott a bejelentés után a Pixar egyik munkatársa, míg más egyszerűen sokkolónak nevezte a Disney döntését.

Habár első pillantásra úgy tűnik, mintha a Disney direkt szúrna ki a Pixarral, az elemzők szerint nagyon is megfontolt stratégia áll a lépés mögött. Az elmúlt év bebizonyította, hogy valóban a streamingé a jövő, azok a stúdiók pedig, amelyek jól sáfárkodnak saját portékáikkal, megfelelő platformmal rendelkeznek és nem sajnálják akár a mozis bevételek kárára oda terelni a nézőket, pénzügyileg is jól jártak. Az HBO Max remek számokat produkált, és egyelőre a Netflix és a Disney+ sem látszik megtorpanni. Utóbbinak reális esélye van akár a piacvezető Netflixet is lekörözni: náluk vannak a Marvel-szuperhősök és a Star Wars-sorozatok is – de stratégiájuk hasonlóan fontos részei a Pixar-mozik. Kareem Daniel Disney-fejes szerint azzal, hogy egyből online debütáltak, a Lelki ismeretek és a Luca is alaposan megdobta az előfizetők számát. Ahogy a Variety szakértője fogalmazott: a mozibevételek is fontosak, de a Disney számára legalább ilyen lényeges hogy fenntartható és folyamatosan növekvő tömeg fizessen hónapról hónapra a Disney+-ért. Az így befolyó bevételt ugyanis még a mozikkal sem kell megosztaniuk.

Ami pedig ebből a szempontból a Pixar mellett szól, az a generációkat átívelő vonzereje. Míg a Disney-mesékért főleg gyerekek, na meg a velük érkező felnőttek fizetnek, a Pixar-animációk egy sokkal szélesebb réteget szólítanak meg: a fiatalok mellett az idősebbek is ugyanúgy élvezik őket. Egy Toy Storyt, vagy Hihetetlen családot életkortól függetlenül nem ciki megnézni; de ugyanúgy ide sorolhatjuk a Cocót vagy a L’ecsót is – mindegyik hatalmas kritikai sikert aratott, Oscar-díjas mozinak számít. Azzal tehát, hogy a Pixar filmjeit egyből a streamingre küldi a stúdió, egy rakás olyan embert vonz be az előfizetők közé, akiket egy átlagos éneklős-királynős Disney mesével nem feltétlenül tudna. „Ennek semmi köze a minőséggel. Nem más ez, mint egy bátor lépés azokkal a sakkfigurákkal, amelyek rendelkezésre állnak” – foglalta össze a stratégiát Jeff Block médiaelemző. Mások úgy vélik, a Pirula Pandának is ugyanúgy kijárna a mozis tisztesség, mint például az Encantónak. Utóbbi 150 millióba került, az amerikai mozikban azonban eddig csak 92 millió dollárt hozott, ami további 215 millió dolláros világszintű bevétellel egészül ki. Mindez a COVID-időkhöz képest nem rossz, ám sehol nincs a legsikeresebb Disney-címek milliárdot karcoló számaihoz képest. Egy mozis premiert ráadásul sokkal drágább reklámozni, mint egy streaminges bemutatót – ez is amellett szól, hogy a Pirula Panda kihagyja a mozikat, főleg most, amikor az omikron felfutásával ismét emelkednek a fertőzésszámok.

 
Pirula Panda
Forrás: Puliwood

A Pixar legújabb animációja egy 13 éves lányról szól, aki ha túlságosan felizgatja magát, hatalmas vörös pandává változik – márpedig a kamaszkorban viszonylag könnyen jön izgalomba az ember. A Disney+ valamikor idén hazánkba is megérkezhet, egyelőre azonban abban a kivételezett helyzetben vagyunk, hogy a Pirula Panda március 10-én nálunk a mozikba érkezik majd.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.