Magyar Narancs: Daniel-Day Lewis híres arról, hogy ha egyszer magára vesz egy szerepet, a forgatás végéig ki sem lép belőle. Elég szélsőséges hozzáállás: a Vérző olaj vagy a Fantomszál főszereplőjeként ment-e a legmesszebbre?
Paul Thomas Anderson: Elég extrém eset volt mindkettő, nem hiszem, hogy lehetett volna tovább fokozni. De látja, a számba adta, hogy szélsőséges, hadd javítsam ki magam: mostanra már nincs is ebben semmi extrém, megszoktam, amit csinál, elfogadtam, hogy ha Daniellel dolgozik az ember, az ilyen. A kívülálló számára ez bizarrnak hathat, pedig, ha belegondol, színészileg ez egy nagyon is praktikus hozzáállás. Arról azért nincs szó, hogy annyira belefeledkezne a szerepébe, hogy ne tudná, épp egy forgatás kellős közepén van. Nem csodálkozik rá, hogy mit keres ennyi ember a házában és arra sem, hogy hogyan került oda egy kamera.
MN: Egy nagyon angol házban egy nagyon angol filmet forgatott.
PTA: Rejtély, hogyan férhettek el a lakók ebben a csodás, György-korabeli épületben, hacsak nem voltak kisebbek, mint a maiak. Nem a megtermett világosítóinkra méretezték a belső tereket, egymás hegyén-hátán voltunk kénytelenek dolgozni, jó kis klausztrofóbiás hangulatban.
| ||
MN: Egy James Ivory-filmet könnyebb elképzelni ilyen környezetben, mint egy PTA-produkciót.
PTA: Szeretem James Ivory filmjeit, jelentős kedvencem a Napok romjai – az maga a tökéletes film. Ahogy románc szövődik Emma Thompson és Anthony Hopkins között. De mondok egy klasszikust is a műfajban: David Lean Késői találkozása.
MN: A Fantomszál középpontjában is egy sajátos kapcsolat áll, de a szexualitást óvatosan kerüli a film. Oda lett volna a rejtély, ha megmutatja, mit csinál ez a két ember az ágyban?
PTA: Ha megmutatom, volt rejtély, nincs rejtély. Ebben a filmben az ódivatúság, az elegancia, a tisztaság az úr. Most mutassam őket ruha nélkül, ahogy az ágyban fekszenek? Nem gondolnám jó ötletnek. Mi marad még? Kezdjenek el dugni? Na, azzal vált volna csak igazán komolytalanná az egész, a néző csak legyintene, hogy ez csak egy film, ezek nem is igaziból csinálják. Vagy mégis igaziból csinálják? Ez a kérdés viszont olyan irányba vinné el a nézőt, ahol ezúttal semmi keresnivalója. A szex csak megtörte volna a varázst. Úgy tudom, A szürke ötven árnyalatában elég szex van. Az én filmem mást kínál.
MN: Azért öntől sem idegen a téma: a Boogie Nights a pornó aranykorának és a korszak sztárjának, John Holmesnak állít emléket. A legendás pornószínész bírta volna a filmjét?
PTA: A Fantomszálat?
MN: Én inkább a Boogie Nightsra gondoltam.
PTA: Le merném fogadni, hogy tetszett volna neki.
| ||
MN: A Boogie Nights után megcsinálta a Magnóliát; emlékszik, milyen arcot vágtak a producerei, amikor kiderült, hogy a prózai szereplők – a haldoklót játszó Jason Robardstól Tom Cruise-ig – egyszer csak dalra fakadnak?
PTA: Az egyetlen ember, akit nem hagyott nyugodni a dolog, Aimee Mann volt, hiszen az az ő dala. Nem volt meggyőződve, hogy olyan jó ötlet lesz ez a nagy dalolás. De végül tűrhető ötletnek bizonyult.
MN: És ez még semmi, a filmben békák is potyogtak az égből.
PTA: Mindenki napirendre tért a békák fölött is.
MN: A Fantomszálat Trump beiktatásának másnapján kezdték forgatni. Ez meglátszott a stábon?
PTA: Mindannyian szomorúak voltunk, de a stábban dolgozó amerikaiak voltak a legszomorúbbak. Mindennap a telefonjainkat vizslattuk, hogy mi zajlik odahaza, áll-e még az országunk. Elég szörnyű hónapok voltak, az első időkben viccelni sem tudtunk a helyzettel, mindenkinek elment a humora. Szép lassan aztán elkezdtek szivárogni a poénok.
MN: A Master című filmjében is van egy hatalmat akaró, nagy manipulátor…
PTA: De Lancaster Dodd (Philip Seymour Hoffman alakítja – a szerk.) Trumphoz képest egy Teréz anya. Egy édes kis kutyus. Ez az alak igyekszik segíteni az embereken, még ha ezt minden bizonnyal helytelen módon is teszi. A pénzedre utazik, tele van a feje őrült ötletekkel, de gyógyító szándékkal teszi, amit tesz, nem utolsósorban a saját mentális problémáit igyekszik kikúrálni. Ez egyáltalán nem állítható arról a másik fickóról.
| ||
MN: A nagy filmművészek olykor lelepleződnek, Bergmanról például kiderült, hogy Die Hard-rajongó volt. Hogy áll Bruce Willis klasszikusával?
PTA: A Die Hard nagyszerű film. A folytatásai már neccesebbek.
MN: Nézőként mik a bűnös élvezetei?
PTA: Sejtem, hova akar kilyukadni, de miért lenne bűnös, ami élvezet.
MN: Szóval, milyen akciófilmeket kedvel?
PTA: Az elveszett frigyláda fosztogatói elmegy akciófilmnek?
MN: Szódával.
PTA: Akkor azt. Ha Spielberg akciózik, azt mindig bírom. James Cameron verhetetlen a műfajban, és ne feledjük Michael Bay-t sem.
MN: Rendezne Indiana Jones-filmet?
PTA: Már miért csinálnék ilyet? Ez Spielberg gyermeke. Addig jó, amíg ő csinálja.
A Fantomszálról írt kritikánk itt, a film női főszereplőjével, Vicky Krieps-szel készült interjúnk pedig itt olvasható.
