"Lám, Orbán Viktor nem tűri a korrupciót, a saját kormányának is odacsap"

  • narancs.hu
  • 2021. december 8.

Narancsblog

Itt, kérem, rend van – üzenheti Orbán Viktor, ha Völner Pált tényleg felelősségre vonják. 

Kedden lemondott posztjáról Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára. Ez néhány órával azután történt, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás részeként indítványozta Völner Pál – aki a Fidesz országgyűlési képviselője is – mentelmi jogának a felfüggesztését.

Magáról az ügyről csak egy hete tudni: a 24.hu adott hírt először arról az eljárásról, amely addig teljes hírzárlat alatt zajlott már szeptembertől, és amelynek eredményeként a ferihegyi repülőtéren letartóztatták a feleségével éppen Dubajba készülő Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét. A vádhatóság gyanúja szerint Völner hosszú ideig alkalmanként 2-5 millió forint kenőpénzt kapott Schadltól.

Völner az MBVK munkájáért felelős miniszteri biztos is volt.

Sokkal több konkrétumot egyelőre nem tudni, ám az, hogy milyen mélységű, klasszikus értelemben vett korrupciós láncolatra vonatkozó gyanúról lehet szó, azért sejthető. A bírósági végrehajtók a jogerős fizetési meghagyásoknak, jogerős bírósági ítéleteknek, és nem teljesítés esetén a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatoknak szereznek érvényt. Lefoglalnak, és a lefoglalt tárgyakat – a piszlicsáré cucokktól értékes ingóságokig, ingatlanokig – árveréseken értékesítik, amiért megszabott díjazást kapnak.

Ugyancsak rengeteget érnek a birtokukban lévő információk, amik mondjuk az árverezésre vonatkoznak – mikor, mennyiért, stb. Az arra hajlamos végrehajtók, és még hajlamosabb elöljáróik számára tehát a lehetőségek adottak a gyors, ámde illegális vagyongyarapodásra.

Völner 2019 nyarán lett az MBVK-ért felelős miniszteri biztosa, mégpedig igen komoly jogosítvánnyal: döntő módon beleszólhatott a végrehajtók kinevezésébe vagy névjegyzékből törlésére, az MBVK kezelte valamennyi végrehajtási adatba betekinthetett, munkáltatói jogokat is gyakorolhatott. A keddi fordulat felől nézve kap különös jelentőséget az a folyamat, amely a végrehajtói karban éppen Schadl 2016-os kinevezése után indult meg, és amelynek során

a minisztériummal addig távolságtartó MBVK fokozatosan NER-kompatibilissá vált.

Völner államtitkár elégedetten jegyezhette meg 2018 karácsonyán, hogy a Kar elnökségében immár „más szellemiségű végrehajtók”, a „szembenállás politikája helyett egy együttműködésben érdekelt vezetői csapat” dolgozik. „Úgy vélem, hogy az az irány, amerre a végrehajtói kar új jogi hivatásrendként elindult, egy helyes irány. A köztünk lévő bizalom újraépítése egy biztos alap lehet a további szakmai építkezéshez.” (Hogy Schadl megbízható NER-káder, azt jól mutatja egynémely fővárosi ingatlanügye; például amikor a még fideszes vezetésű VII. kerületben a meghirdetett kilenc ingatlanból nyolcat ő vásárolhatott meg egyedüli ajánlattevőként a kikiáltási árért.)

A NER legfőbb ügyésze tehát teszi a dolgát a NER vélhetően túl kapzsi tagjai ellen föllépve – nincs itt kettős mérce! –, és ez olyan szép, hogy kissé el is bizonytalanodunk, tényleg csak ennyiről van-e szó.

Az igazságügyi tárcának – amely dicséretes gyorsasággal helyeselte államtitkára lemondását – ugyanis mostanság e korrupciógyanús ügy a legkisebb baja. A NER által ellenségként elkönyvelt üzletemberek, politikai szereplők, újságírók törvénytelen lehallgatása, az ún. Pegasus-botrány ugyanis nyilvánvalóan az Orbán-kormány torkán akadt. A lehallgatások engedélyezése az igazságügyi tárca kompetenciája, és nem cáfolt hírek szerint éppen Völner az, akinek az aláírása ott áll e papírokon. Ám kizárt, hogy a saját szakállára cselekedett volna:

vagyis a botrányért Varga Judit miniszternek is felelősséget kellene vállalni.

Erről persze szó nincs: sőt, az érdeklődő újságírók, politikusok hónapok óta képtelenek ez ügyben szóra bírni a kérdéseik elől látványosan menekülő Vargát és Völnert.

Az, hogy a magyar társadalom jó részének az ingerküszöbét ez az ügy nem érte el, persze, igen szomorú következmény (egy ilyen skandallum még Bukarestben is tízezreket vinne az utcára, az ilyen akciót elrendelő kormány pedig aligha maradhatna sokáig hivatalban), ám a Pegasus a látszat ellenére is megütötte a kormányt.

Orbánt a maga támasztotta szarvihar a nemzetközi színtéren ha évek múltán is, de elérte, és egy ilyen titkosszolgálati botrány itthoni következmény nélkülisége nyilván nem javít az enélkül is egyre romló pozícióján. Úgyhogy nem lepődnénk meg, ha a végrehajtói kar korrupciógyanús ügye nemcsak az MBVK működéséért felelős Volner miniszteri biztost, hanem idővel a Völner működéséért felelős Varga Judit minisztert is elsodorná.

És akkor ez lehetne a hivatalos sztori befelé, annál is inkább, mert a felmérések szerint a magyaroknak elegük van a lopásokból:

„lám, Orbán Viktor nem tűri a korrupciót, a saját kormányának is odacsap, ha ilyet tapasztal”.

Kifelé meg ez: „lám, Orbán Viktor nem tűri a jogállami normákat semmibe vevő Pegasus-féle akciókat, és ha ilyet tapasztal, akkor a saját embereinek is odacsap”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.