Kapronczay Stefánia: A közös erő, Magyar Narancs, 2021. május 27.
Ebben a cikkben a TASZ ügyvezető igazgatója az Országgyűlés által május 18-án elfogadott új civiltörvényről fejtette ki véleményét, több ponton minősítve az Állami Számvevőszéket, illetve valótlanságokat állítva a törvényben előírt számvevőszéki ellenőrzésről.
Mindenekelőtt szögezzük le: a Magyarországon működő civil szervezetek tevékenységi köre széles körű, sok esetben közfeladatokat, fontos közösségtámogató feladatokat látnak el, ezért az átláthatóságuk biztosítása alapvető társadalmi érdek. A civil szervezetek átláthatósága a társadalmi bizalom alapvető feltétele. Remélem, hogy ezzel Kapronczay Stefánia is egyetért, így talán találhatunk közös nevezőt.
Kapronczay Stefánia az írásában azt állítja, hogy az új törvény lehetővé teszi majd a civil szervezetek „vegzálását”, illetve „az új szabályozás azért is aggályos, mert az ÁSZ-felhatalmazás alkotmányellenes”. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy a TASZ – amely egy jogvédő szervezet – vezetője mire alapozva vetette papírra e kijelentését. Tüzetesen átnéztem az Alkotmánybíróság határozatait, és nem találtam arra vonatkozó döntést, amely szerint az ÁSZ felhatalmazása alkotmányellenes lenne. Az Állami Számvevőszék egyébiránt eddig is végzett ellenőrzéseket civil szervezeteknél. Az elmúlt időszakban számos olyan egyesület és alapítvány értékelését végezte el, amelyek a központi költségvetésből támogatást kaptak. A civil szervezetek esetében – az ÁSZ-törvény előírása alapján – az ellenőrzések a gazdálkodási tevékenység egészére kiterjedhettek, tehát nem csak a költségvetési támogatás felhasználását, illetve a közvagyon kezelését érinthették. Ráadásul egy civil szervezet különböző jogcímeken gyakorlatilag bármikor juthat költségvetési támogatáshoz, így fontos közérdek, hogy a gazdálkodás szabályozottsága, illetve átláthatósága tekintetében is készen álljon közpénzek fogadására. Remélem, ennek jelentőségét a TASZ ügyvezetője szintén nem vonja kétségbe. Ezen túl az Állami Számvevőszék mandátuma eddig sem kizárólag a közpénzek és nemzeti vagyon ellenőrzésére korlátozódott, hiszen a számvevőszék feladata például valamennyi párt és pártalapítvány ellenőrzése is, függetlenül attól, hogy részesülnek-e költségvetési támogatásban. Az ÁSZ 2020-ban kezdte meg és hamarosan befejezi mintegy 180 olyan bejegyzett párt ellenőrzését, amelyek nem kapnak rendszeres költségvetési támogatást. Mivel a vonatkozó előírások és feltételek teljesítése esetén ezek a pártok is állíthatnak országos listát, illetve jelölteket, alapvető jelentősége van annak, hogy a működésük és gazdálkodásuk törvényessége biztosított legyen. Mire a jövő évi választást megelőző jelöltállítás időszaka elérkezik, minden Magyarországon bejegyzett pártról tudni lehet majd, hogy teljesíti-e azokat az alapvető feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy közpénzt kaphasson. Reménykedem benne, hogy Kapronczay Stefánia ezt nem tekinti „vegzálásának”. Szintén ilyen törvényi előírás szerinti feladata a számvevőszéknek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok ellenőrzése, mely feladatot külön előírja a nemzeti bankról szóló törvény. Nem emlékszem, hogy amikor ezt a törvénymódosítást tárgyalta és elfogadta a parlament, a TASZ ügyvezetője az MNB alapítványainak „vegzálásáról” értekezett volna.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
