Az okokat nem csak Amerikában kell keresni, sok helyen vannak még a világon Donald Trumpok. Az sem magyarázat, hogy Joe Biden túl későn lépett vissza, hiszen Donald Trump már hónapokkal korábban maga mellé állította az amerikaiak nagyobbik részét.
De akkor mi magyarázza, hogy az Egyesült Államok ilyen szilárd többséggel támogatott egy hihetetlenül hazug, megalomániás, otromba, trágár férfit, akinek belefér, hogy lelkes rajongók tömege előtt orális szexet imitáljon egy mikrofonnal? Mi vezetett oda, hogy Ukrajna sorsa, népe és hősei most egy olyan ember kezében vannak, aki csodálja Vlagyimir Putyint, és ki nem állhatja az Európai Uniót?
A válasz rövid és egyszerű: a félelem.
Az a félelem, ami a század eleje óta mind az öt földrészt a hatalmába kerítette, az amerikaiakat még jobban átjárja, mert megszokták, hogy ők a leggazdagabbak, a legerősebbek, a legiparosodottabbak, és ők vannak a legjobban felfegyverezve. Két óceán védte őket a káosztól, ezért soha nem érte őket támadás a saját otthonukban, de 2001. szeptember 11-én, amikor a terrorizmus Manhattanbe vitte a háborút, rájöttek, hogy nincsenek biztonságban.
A híres amerikai magazin, a Newsweek akkor azt kérdezte: „Miért gyűlölnek minket?” 2017-ben már „szemet szemért, fogat fogért” alapon Donald Trump felfüggesztette a vízumkiadást egy sor muszlim ország állampolgárának.
Aztán bizonyossággá vált a globális felmelegedés, ami az Egyesült Államokat különösen megrémítette, mert be kellett látniuk, hogy egyrészt a földrésznyi országuk az összes lehetséges természeti katasztrófának ki van téve, másrészt az olajtól való függésük miatt a gazdaságuk is sebezhető, és az életmódjukat sem tartható fenn örökké. A globális felmelegedés az Egyesült Államokban jelezte a legvilágosabban egy korszak végét. És mit mondott erre Donald Trump a honfitársainak? „Ne aggódjatok”, az egész csak kitaláció, ki is léptetem az országot a nemzetközi klímaegyezményekből.
Aztán ott volt Kína, a hatalom, amelyik felébredt az évezredes álmából, és az ébredése felforgatta a világot. Kína magához szívja a világ ipari termelését, és legnagyobb kihívást az Egyesült Államoknak jelenti, amelyet könnyen a második helyre taszíthat a világ vezető hatalmainak a versenyében. Mit mondott erre Donald Trump az amerikaiaknak? „Semmi pánik”, védővámokat fogunk kivetni.
Aztán ott van a bevándorlás, ami már elérte azt a mértéket, hogy mindenhol elutasításba ütközik. Különösen az Egyesült Államokban, amelynek délről szárazföldi határa is van. Mit mondott erre Donald Trump az amerikai választóknak? „Bezárjuk az ajtókat”, mondta, falat akart építeni és tömeges deportálásokat ígért.
Aztán az elmúlt években egyre több fegyveres összetűzés tört ki, ami ahhoz vezetett, hogy az emberek elkezdtek félni egy harmadik világháborútól. Leginkább az amerikaiak, akik nem akarnak többé belekeveredni távoli konfliktusokba. Mit mondott nekik Donald Trump? „Visszavonulunk a határaink biztonsága mögé”, és a képviselőházzal hat hónapon át visszatartatta az Ukrajnának nyújtott összes segélyt.
Mivel nincs már kölcsönös hidegháborús megfélemlítés, ami fenntartaná a nemzetközi rendet, mivel maga az éghajlat is kibillent az egyensúlyából, és mivel a hagyományos politikai erők nem képesek meggyőző válaszokat adni az új évszázad kihívásaira, nincs olyan nép, amelyik ne félne.
De az amerikaiak félnek a leginkább, mert nekik van a legtöbb vesztenivalójuk.
Semmi megmagyarázhatatlan nincs tehát abban, hogy újra divatba jön a protekcionizmus, hogy mindenütt erősödik a nacionalista szélsőjobb, hogy az emberek nem észérveket keresnek, hanem messiásokat, és hogy az amerikaiak többsége arra a vezetőre szavazott, aki azt ígérte nekik, hogy visszatérnek az „aranykorukhoz”, ahhoz az időhöz, amikor kétség sem fért hozzá, hogy örökké biztonságban lesznek, és mindig ők lesznek a legerősebbek a világon.
(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)
