Bernard Guetta: Van-e vészforgatókönyve a demokráciáknak?

Publicisztika

Minél előbb újra kell indítani az európai és az amerikai gazdaságot, különben megerősödhet a szélsőjobb - sürgeti a francia EP-képviselő.

A legrosszabbat nem lehet kizárni. Képzeljük el egy pillanatra, hogy még jobban elhúzódik a pénzek kiutalása az európai gazdaságélénkítési alapból. Hogy az ipari termelés és az üzleti forgalom kisebb csődjei magával rántják a nemzetközi kereskedelmet, és beköszönt egy valódi válság az összes velejárójával: seregnyi munkakeresővel és összeomló tőzsdékkel. Képzeljük el ezzel párhuzamosan, hogy Joe Biden, attól tartva, túlzottan próbára teszi a szenátusi többségét, inkább kompromisszumra törekszik a republikánusokkal, ezért túl sok időt veszít, és nem tudja időben beindítani az amerikai gazdaságsegítő programot, ami megingatja a belé vetett bizalmat, és megbénítja a kormányát.

Mindkét forgatókönyv elképzelhető. Sőt, olyannyira hihető mindkettő, hogy magunk elé kell képzelni a lehetséges következményeiket is.

Emberek tízmilliói kerülnének hirtelen kétségbeesett helyzetbe, a Demokrata Párt és nagy európai pártok hitelüket vesztenék a választóiknál. Az Atlanti-óceán mindkét oldalán visszaszorulnának a demokratikus erők:

az Egyesült Államokban újra teret nyerne a trumpizmus, Európában pedig az új szélsőjobb.

A demokráciák válsága válságba sodorná magát a demokráciát, szavazók tömegei sorakoznának fel szociálnacionalista illúziók mögött, felerősödne a „mindenki a saját boldogulásával törődjön” mentalitás, ez pedig olyan világhoz vezet, amit a „mindenki mindenki ellen” elv irányít.

Ne túlozzunk, mondják majd erre. Nem ennyire rossz a helyzet, mondják majd az optimisták, és igazuk lesz.

Nem ennyire rossz a helyzet még, ugyanis a thatcheri dogmák a háttérbe szorultak, az EU közös hitelfelvételével és az egyesült államokbeli minimálbér megemelésével visszatérőben van a keynesi gazdaságpolitika. Egyelőre többé-kevésbé a józan ész áll nyerésre, mindaddig, amíg egyre többen kapnak védőoltást, de nézzenek körül!

Nézzék meg Joe Biden politikai kultúráját, aminek szerves része a kompromisszumra való törekvés, annak a letűnt korszaknak a vezérlő elve, amikor a republikánusok még nem vonultak át tömegesen a jobboldal jobb szélére! Nézzék meg Olaszországot: lélekszakadva kutat egy egyben tartható politikai többség után!

Kormányalakítási tárgyalások Olaszországban

 
 
Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke sajtótájékoztatót tart a római Quirinale elnöki palotában 2021. február 3-án, miután Sergio Mattarella olasz államfő felkérte őt egy szakértői kormány megalakításra. Olaszországban január közepén robbant ki a kormányválság, és a többség egyben tartására irányuló egyeztetések kudarcba fulladtak. 
Fotó: MTI/AP/Alessandra Tarantino

Nézzék meg Németországot, ahol a konzervatív többséget a végletekig megosztja az a már egyébként dülöngélő tabu, hogy az államháztartás nem kerülhet hiányba! Nézzék meg Franciaországot, ahol az előrejelzések fej-fej melletti küzdelmet jósolnak Emmanuel Macron és Marine Le Pen között az elnökválasztás második fordulójában 2022-ben! Nézzék, hogy milyen őrület szállta meg Hollandiát a járvány ellen bevezetett korlátozások miatt, és nézzék, nem utolsósorban, hogy egy késés az oltóanyagok leszállításában pillanatok alatt majdnem leverte a lábáról az Európai Bizottságot és vele együtt az egész uniót!

Még nem tört ki a vihar, de már fenyeget az Atlanti-óceán két oldalán, és nem fogjuk tudni elkerülni, hacsak nem mondjuk ki hangosan és érthetően, hogy nemhogy sietni kell, de kétszeres erőbedobással kell dolgozni az európai gazdaság újraindításán, Amerikában pedig nem szabad arra várni, hogy megszülessen a megegyezés a republikánusokkal, hanem mielőbb el kell indítani a gazdaságélénkítő programot.

A Biden-stáb azt javasolja, hogy hívják össze a Demokráciák Csúcstalálkozóját, ami egységfrontot hozna létre a diktatúrákkal és a „demokratúrákkal” szemben. Nagyon helyes. Rendezzék meg ezt a találkozót, minél korábban, de egyúttal legyen ez alkalom arra, hogy

a demokráciák állást foglalnak az erőteljes állami programok: az infrastruktúrába, az orvostudományi kutatásokba és a jövő iparágaiba beruházó programok mellett.

Legyen ez alkalom arra, hogy példamutatóan, késedelem nélkül, hitelek segítségével el is indítják ezeket a beruházásokat! Jelentsék be, hogy közösen fogják segíteni a legszegényebb országokat a járvány elleni harcban, és hogy meg fogják teremteni az eszközöket ahhoz, hogy az Észak-atlanti Szövetséget jogokban és kötelességekben egyenrangú partnerek szövetségévé alakítsák át!

 
Joe Biden

Anélkül, hogy világosan kitűznék ezt a négy közös célt, Európa és az Egyesült Államok nem fog új távlatokat kínálni a választóinak, sem hitet adni a demokráciában a világ többi részének. Egyszóval: nem fogják megakadályozni a földrengést, aminek már most is hallani a tompa morajlását.

(Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő, a centrista-liberális Renew Europe frakció tagja 2019 óta. Franciaországban újságíróként ismert: a nyolcvanas években a Le Monde kelet-európai tudósítója, majd közel harminc évig a France Inter közszolgálati rádió külpolitikai kommentátora volt.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.