Fideszes politikusok buzdítása: Mindenki Kiskőrösre!

Publicisztika

Pártrendezvényt tartanak a nemzeti ünnepen Petőfi szülőházánál.

„Március 15-én Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál mond beszédet Orbán Viktor. Ünnepeljünk együtt! Erre biztatnak Facebook-oldalukon fideszes országgyűlési képviselők. A mondat elején piros felkiáltójel szimbólummal, a végén magyar zászlóval. Az egyenüzenetekhez hozzáteszik: „Jöjjön el Ön is!” Erre buzdít közösségi oldalán többek között Kovács József gyulai, Herczeg Tamás békéscsabai, Dankó Béla békési, Erdős Norbert orosházi, Font Sándor soltvadkerti, Zsigó Róbert bajai képviselő. Kovács József volt a legszolgaibb: az utóbbi napokban háromszor is posztolta.

Azt akarják elérni, és valószínűleg nem csupán szóban, hogy a kiskörösi ünnepségen minél többen legyenek – fideszesek. Nem lepődnénk meg, ha a háttérben az ország szinte minden részéből már régen buszokat szerveztek volna a helyi fideszes csapatoknak, a lelkes aktivistáknak, a párttagoknak és az Orbán-imádóknak, hogy ott legyenek, ahol március 15-én a Vezér beszél. Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál. Tudják, éppen kétszáz éve, hogy itt született. Arról azonban egy szót sem ejt senki, hogy ha a szabadelvű és szabadszájú Petőfi feltámadna és körbe nézne, akkor mit mondana erre a díszes kompániára.

Nyilván hermetikusan lezárják a kiskörösi ünnepség helyszínét és környékét, ahova az egyszerű megemlékező, érdeklődő be sem juthat. Csak az előre bejelentettek és a kiválasztottak.

Így zajlik ma a „szabadság” nevében az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról szóló állítólagos nemzeti ünnep, ami valójában egy szigorú fideszes autodafé keretében megrendezett silány, rajongói pártrendezvény.

A hivatalos Rajongók járulnak a Kinyilatkoztató elé. Buszosztatva, közpénzen.

Ennek az elképesztő szervilis viselkedésnek és megfelelési kényszernek azonban van egy jókora ellentmondása. Ugyanis mindez azt is jelent, hogy az ország legkülönbözőbb részeiből a kiskőrösi ünnepségen való részvételre buzdító fideszes képviselőknek nem számít saját választókerületük ünnepsége. Sem Gyulán, sem Békéscsabán, sem Soltvadkerten, sem Baján, sem Orosházán, sem Békésen, sem sehol. Csak és kizárólag az általuk belső körökben Törzsfőnöknek nevezett Orbán számít. A hozzá való tökéletes igazodás. „Ahol ő van, ott vagyunk mi is!” – mondhatják, és nagyívben lesajnálják saját választókerületüket, s azok településeit. (Pedig közülük mindenki mégsem tud március 15-én kora délután Kiskörösre menni.)

Közben, gondoljuk meg, micsoda ziccert hagynak ki a Fidesz-KDNP-s parlamenti képviselők. 1.0-ás pártszövegeikkel, teljesen lebutított üzeneteikkel milyen szépen, ékesszólóan, mekkora emberi és politikai hitellel tudnának saját körzetükben beszélni a sajtószabadság múlhatatlan fontosságáról, a cenzúra eltörléséről, a felelős kormányzásról, a közös teherviselésről. A törvény előtti egyenlőségről, így Boldog István, Simonka György, Mengyi Roland, Völner Pál letartóztatásnak elmaradásáról értekezni. Persze szónokolni kellene arról is, hogy a legfőbb ügyész ott és akkor parkol, ahol és amikor akar. Hogy – közpénzen – a miniszterelnök ezer kilométeres kitérőt tesz az egyik katonainak nevezett kormánygéppel hazafelé jövet Egyiptomból, s technikai leszállást hajtanak végre Pisában, amelyhez közel tanul az egyik lánya, akit feleségével meglátogatnak. S hogy Demeter Szilárd nem akar cenzúrát, csak éppen bosszúból feloszlatja egy, a magyarról idegenre nyelvre történő fordítási projekt kuratóriumát. Demeter egyébként március 15-én Gyulán szónokol.

A helyi ünnepi beszédekben kifejthetnék azt is, mennyire rendben van egy jogállamban, hogy a vádhatóság legfőbb képviselője mindig minden hárít és megmagyaráz, ami közvetetten vagy közvetlenül a kormánypártot és érdekköreit érinti. Hitték volna ezt Petőfiék 1848. március 15-én, és mi 1989-90-ben?

(Címlapképünkön: Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön. Forrás: Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.