Matyasovszki Fanni

Írj levelet!

Maraton az ártatlanul elítéltekért

Publicisztika

Farmerdzseki, zöld sapka, lila sál és egy mosoly, ami mintha teljesen betöltené a képernyőt. Magabiztos fiatal nő néz rám vissza a monitorról. Ha nem ismerném a történetét, nem hinném el, hogy 2020-ban több lőtt sebet is kapott, kizárólag azért, mert felvonult egy nőjogi tüntetésen. 

Nem hinném el, hogy valaki, aki keresztülmegy ilyesmin, valaha képes lesz még így mosolyogni. Ő Wendy Galarza, egy átlagos mexikói polgár, akiért 2021-ben világszerte több ezer ember szólalt fel.

A mexikói Cancúnban 2020. november 7-én meggyilkoltak egy Alexis nevű lányt. Két nappal később nőjogi csoportok tüntetést szerveztek az ügyében: a demonstrálók felszólaltak a nők elleni erőszak megfékezéséért, és igazságot követeltek Alexisnek. A tömeggel együtt vonult Wendy is, aki akkor még nem tudta, hogy aznap maga is erőszak áldozata lesz – ahogy azt sem, hogy egy évvel később az Amnesty International segítségével világszerte rengetegen támogatják majd őt, és ezzel együtt azt az ügyet is, amiért a rendőröktől golyót kapott.

Nekem is volt egyszer egy ehhez hasonló kék kockás ingem – villan fel bennem, ahogy a fiatal fekete férfi, Moses Akatugba fotóját vizslatom. Én a tinédzserkoromat szerető családi környezetben töltöttem, és úgy éreztem, nincs a földön rosszabb dolog egy pattanásnál, a fizikaóránál és iskolai zaklatásnál. Mosesnek viszont 16 éves korában szerető család helyett egy nigériai börtöncella jutott. Fegyveres rablásért tartóztatták le 2005-ben – három mobiltelefont lopott el, amiért megverték és halálra ítélték, annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetésének idején még gyerek volt.

Az olyan történetek, mint Mosesé, megtanítottak hálásnak lenni azért, amim volt, és azért, amim most van. Moses Akatugba 2015-ben szabadult ki a börtönből, miután teljes körű kegyelmet kapott. Az életét olyan hétköznapi embereknek köszönhette, akik a Levélíró Maratonon (Write for Rights) keresztül harcoltak érte – 800 ezren követelték szerte a világon a halálbüntetése eltörlését és a szabadon engedését. „Hősök” – így nevezte őket a szabadulását követően Moses, akit ez a kiállás arra inspirált, hogy ő is emberi jogi aktivista legyen.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk