Matyasovszki Fanni

Írj levelet!

Maraton az ártatlanul elítéltekért

Publicisztika

Farmerdzseki, zöld sapka, lila sál és egy mosoly, ami mintha teljesen betöltené a képernyőt. Magabiztos fiatal nő néz rám vissza a monitorról. Ha nem ismerném a történetét, nem hinném el, hogy 2020-ban több lőtt sebet is kapott, kizárólag azért, mert felvonult egy nőjogi tüntetésen. 

Nem hinném el, hogy valaki, aki keresztülmegy ilyesmin, valaha képes lesz még így mosolyogni. Ő Wendy Galarza, egy átlagos mexikói polgár, akiért 2021-ben világszerte több ezer ember szólalt fel.

A mexikói Cancúnban 2020. november 7-én meggyilkoltak egy Alexis nevű lányt. Két nappal később nőjogi csoportok tüntetést szerveztek az ügyében: a demonstrálók felszólaltak a nők elleni erőszak megfékezéséért, és igazságot követeltek Alexisnek. A tömeggel együtt vonult Wendy is, aki akkor még nem tudta, hogy aznap maga is erőszak áldozata lesz – ahogy azt sem, hogy egy évvel később az Amnesty International segítségével világszerte rengetegen támogatják majd őt, és ezzel együtt azt az ügyet is, amiért a rendőröktől golyót kapott.

Nekem is volt egyszer egy ehhez hasonló kék kockás ingem – villan fel bennem, ahogy a fiatal fekete férfi, Moses Akatugba fotóját vizslatom. Én a tinédzserkoromat szerető családi környezetben töltöttem, és úgy éreztem, nincs a földön rosszabb dolog egy pattanásnál, a fizikaóránál és iskolai zaklatásnál. Mosesnek viszont 16 éves korában szerető család helyett egy nigériai börtöncella jutott. Fegyveres rablásért tartóztatták le 2005-ben – három mobiltelefont lopott el, amiért megverték és halálra ítélték, annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetésének idején még gyerek volt.

Az olyan történetek, mint Mosesé, megtanítottak hálásnak lenni azért, amim volt, és azért, amim most van. Moses Akatugba 2015-ben szabadult ki a börtönből, miután teljes körű kegyelmet kapott. Az életét olyan hétköznapi embereknek köszönhette, akik a Levélíró Maratonon (Write for Rights) keresztül harcoltak érte – 800 ezren követelték szerte a világon a halálbüntetése eltörlését és a szabadon engedését. „Hősök” – így nevezte őket a szabadulását követően Moses, akit ez a kiállás arra inspirált, hogy ő is emberi jogi aktivista legyen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.