Matyasovszki Fanni

Írj levelet!

Maraton az ártatlanul elítéltekért

Publicisztika

Farmerdzseki, zöld sapka, lila sál és egy mosoly, ami mintha teljesen betöltené a képernyőt. Magabiztos fiatal nő néz rám vissza a monitorról. Ha nem ismerném a történetét, nem hinném el, hogy 2020-ban több lőtt sebet is kapott, kizárólag azért, mert felvonult egy nőjogi tüntetésen. 

Nem hinném el, hogy valaki, aki keresztülmegy ilyesmin, valaha képes lesz még így mosolyogni. Ő Wendy Galarza, egy átlagos mexikói polgár, akiért 2021-ben világszerte több ezer ember szólalt fel.

A mexikói Cancúnban 2020. november 7-én meggyilkoltak egy Alexis nevű lányt. Két nappal később nőjogi csoportok tüntetést szerveztek az ügyében: a demonstrálók felszólaltak a nők elleni erőszak megfékezéséért, és igazságot követeltek Alexisnek. A tömeggel együtt vonult Wendy is, aki akkor még nem tudta, hogy aznap maga is erőszak áldozata lesz – ahogy azt sem, hogy egy évvel később az Amnesty International segítségével világszerte rengetegen támogatják majd őt, és ezzel együtt azt az ügyet is, amiért a rendőröktől golyót kapott.

Nekem is volt egyszer egy ehhez hasonló kék kockás ingem – villan fel bennem, ahogy a fiatal fekete férfi, Moses Akatugba fotóját vizslatom. Én a tinédzserkoromat szerető családi környezetben töltöttem, és úgy éreztem, nincs a földön rosszabb dolog egy pattanásnál, a fizikaóránál és iskolai zaklatásnál. Mosesnek viszont 16 éves korában szerető család helyett egy nigériai börtöncella jutott. Fegyveres rablásért tartóztatták le 2005-ben – három mobiltelefont lopott el, amiért megverték és halálra ítélték, annak ellenére, hogy a bűncselekmény elkövetésének idején még gyerek volt.

Az olyan történetek, mint Mosesé, megtanítottak hálásnak lenni azért, amim volt, és azért, amim most van. Moses Akatugba 2015-ben szabadult ki a börtönből, miután teljes körű kegyelmet kapott. Az életét olyan hétköznapi embereknek köszönhette, akik a Levélíró Maratonon (Write for Rights) keresztül harcoltak érte – 800 ezren követelték szerte a világon a halálbüntetése eltörlését és a szabadon engedését. „Hősök” – így nevezte őket a szabadulását követően Moses, akit ez a kiállás arra inspirált, hogy ő is emberi jogi aktivista legyen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.