Juhász András

Politikai építészet és az új nemzedékek jogos tulajdona

Mit kapunk a magyar kormánytól a Budai Vár újjáépítésével?

Publicisztika

A Magyar Narancs többször foglalkozott a Budai Vár jelenleg folyó újjáépítésének kérdéskörével. Úgy vélem, a cikkek szerzői az újjáépítésben alapvetően a NER építészeti megvalósítását látják, így véleményük egyértelműen elutasító. 

Ez érezhető Zöldi Anna 2022. október 6-án megjelent Mondvacsinált építészet című írásán is, amelyben a szerző megállapítja: „Kiemelt pozíciójánál fogva a Budavári Palotában zajló építkezés mintaként szolgál az önkényes múltteremtésre…”

Nos, az építészeti örökség nyilvánvalóan a történelem lenyomata. Az, hogy a Magyarország középkori fejlettségét és erejét kifejező épületek az oszmán hódítás, majd a török kiűzéséért vívott háborúk martalékává váltak, éppúgy a politika eredménye, mint az, hogy a rebellis magyarok esetleges szabadságharcaiban felhasználható várakat a bécsi haditanács leromboltatta. A politika terméke, hogy Buda felszabadítására azért kellett egészen 1686-ig várni, mert XIV. Lajos sokáig arra használta a török birodalmat, hogy sakkban tartsa a vetélytárs Habsburgokat, így Buda ostromára csak a vele kötött 1684-es regensburgi fegyverszünet után nyílt lehetőség. Politikai fejlemény volt az is, hogy a „felszabadított” Budán – Lipót császár 1686. november 5-i rendelete alapján – a magyarok le sem telepedhettek (azt csak katolikus németeknek engedélyezték, így még 1851-ben is a budai lakosság 69 százaléka vallotta magát német nemzetiségűnek), a királyi palota pedig szükségtelenné vált, mivel az uralkodó székhelye idegenben volt.

Múltteremtés a kiegyezés után

A politika városépítő szerepe jól megragadható Prága és Budapest építészeti értékeinek összehasonlításával. Nekünk nyilván mindig Budapest lesz a „csodás”, de ne csapjuk be magunkat: Prága óvárosának épületállománya több száz évvel idősebb és sokkal gazdagabb. Az ok egyszerű és teljességgel politikai: a német/osztrák uralkodó réteg cseh földön utoljára a huszita mozgalmak idején tapasztalhatott bármiféle politikai és katonai ellenállást, ezzel szemben Magyarországon rendszeres „rebellióra” kellett számítania (Wesselényi, Thököly, Rákóczi, Martinovics, Kossuth), közben pedig a „tekintetes karok és rendek” folyamatos okvetetlenkedésére is. Bohémiában a német arisztokrata azt a kastélyt építtette meg, amelyben otthon érezte magát, Magyarországot viszont megbízhatatlan birtoknak tekintette, amelytől jobb távol maradni, pusztán erőforrásként kell használni. A behódolás fizet, a rebellió nem. Egy gyarmaton a hódító kizárólag olcsó és praktikus épületeket épít, amelyek ideális esetben egyaránt használhatók hivatalként, kaszárnyaként és börtönként amire éppen szükség van. Nem meglepő ezek után, hogy Budapesten a kiegyezés előtti Habsburg időszak „építészetét” leginkább az Invalidus Palota (a mai Főpolgármesteri Hivatal) soha be nem fejezett tömbje és a – szerencsére végül lebontott – Újépület jellemzi. Még belegondolni is rossz, hogy az 1897-ben lebontott Újépület túlélte az Országház kupolájának megépítését is (még le tudták fényképezni arról, illetve azt az Újépület hatalmas belső udvaráról).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."