Zöldi Anna

Mindent bele!

A zsámbéki templomrom jövőjéről

Publicisztika

Miután kihirdették a zsámbéki templomrom megújítására a helyi önkormányzat által kiírt pályázat eredményét, a Magyar Építőművész Szövetség alkalmat adott az építészeknek, hogy a nyilvánosság előtt is bemutassák terveiket. Bár nem minden tervezőcsapat élt a lehetőséggel, a látottak alapján talán árnyaltabb véleményt alkothatunk egy sokszorosan összetett építészeti problémáról.

A zsámbéki templom és kolostor a 13. század első harmadában, nagyrészt a tatárjárás előtt épült késő román, illetve korai gót stílusban. Az építmények már az 1453-as tűzvész után pusztulni kezdtek, a templom az 1763-as komáromi földrengés során félig összedőlt, eredeti anyagából csak 40–50 százalék maradt meg. A torzót tovább bontották a falu lakói is. A premontreiek után egy ideig a pálosok birtokolták, a török hódoltság idején erődítményként funkcionált, majd a Zichy család birtokába került a faluval együtt. De ők csak a kastély kápolnáját használták, és miután a földrengés megrongálta, a templom gazdátlanná vált. A falu új plébániatemplomot épített, ami azt jelzi, hogy már akkor is túlzott anyagi teherként jelentkezett a hatalmas épület rendbehozatala, amikor a vallási gyakorlat még eleven igény volt.

Földrengés és konzerválás

A zsámbéki rom műemlékként született újjá, a „műemlék” fogalmával nagyjából egy időben; az 1881-ben létrejött Műemlékek Országos Bizottsága az elsők közt tűzte napirendre Zsámbék ügyét. 1889-ben Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter Möller István építészt bízta meg a munkálatok vezetésével, aki több ütemben, egészen 1934-ben bekövetkezett halálig dolgozott a templomon. Bár az építészt a korszerű műemlékvédelmi gyakorlat, azaz az eredeti és új részek markáns megkülönböztetésének atyjaként szokás emlegetni, Möller szándéka szerint visszaépíttette volna a templomot, de erre sosem volt elég pénz. Be kellett érnie az állagvédelemmel és a statikai megerősítéssel, amit tovább nehezített, hogy a templom alatt pincék húzódtak. Végül az ő szakmai döntése volt az is, hogy az újkori beavatkozásokat az eredetitől eltérő anyaggal és technikával oldják meg; Möller István ezzel csaknem egy évszázadra meghatározta a műemlékekkel kapcsolatos gondolkodásmódot. Ami pedig a visszaépítést illeti: az építész a Lehel téri templommal vigasztalódhatott, amely ugyan nem pontos mása a zsámbékinak, de annak elméleti rekonstrukciója nyomán készült.

A műemlékvédelem mellett az egyház is gyakran foglalkozott a zsámbéki rommal mint kiemelkedő kulturális hagyatékkal. Möller halála után Lux Kálmán és fia, Géza mérték fel a templomot és a kolostort, összegyűjtötték a faluból a széthordott köveket, az állagmegóvás érdekében pedig beton- és műkő kiegészítéseket alkalmaztak. Ők alakították ki a betonlemezzel fedett kőtárat a kolostor (ma már életveszélyes) ebédlőjéből. A 2. világháború után a rend is fontolgatta a visszaköltözést, ennek jegyében a templomrom kiegészítésére Pogány Frigyes és Pelikán József egyetemi professzorok ifjú kollégáikkal, Gilyén Nándorral és Balázs Évával készítettek egy meghökkentően modern tervet. Ez a terv – amely az én személyes ízlésem szerint a legizgalmasabb – meg sem próbálkozik a stíluskövető vissza­építéssel. A templomtér zárását könnyed acél-üveg kiegészítéssel képzelték el, amely a középkori maradványokat nem fosztja meg eredeti esztétikai súlyuktól, sőt a hozzáértő építészeti formálás révén még fokozza is azokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."