Zöldi Anna

Mindent bele!

A zsámbéki templomrom jövőjéről

Publicisztika

Miután kihirdették a zsámbéki templomrom megújítására a helyi önkormányzat által kiírt pályázat eredményét, a Magyar Építőművész Szövetség alkalmat adott az építészeknek, hogy a nyilvánosság előtt is bemutassák terveiket. Bár nem minden tervezőcsapat élt a lehetőséggel, a látottak alapján talán árnyaltabb véleményt alkothatunk egy sokszorosan összetett építészeti problémáról.

A zsámbéki templom és kolostor a 13. század első harmadában, nagyrészt a tatárjárás előtt épült késő román, illetve korai gót stílusban. Az építmények már az 1453-as tűzvész után pusztulni kezdtek, a templom az 1763-as komáromi földrengés során félig összedőlt, eredeti anyagából csak 40–50 százalék maradt meg. A torzót tovább bontották a falu lakói is. A premontreiek után egy ideig a pálosok birtokolták, a török hódoltság idején erődítményként funkcionált, majd a Zichy család birtokába került a faluval együtt. De ők csak a kastély kápolnáját használták, és miután a földrengés megrongálta, a templom gazdátlanná vált. A falu új plébániatemplomot épített, ami azt jelzi, hogy már akkor is túlzott anyagi teherként jelentkezett a hatalmas épület rendbehozatala, amikor a vallási gyakorlat még eleven igény volt.

Földrengés és konzerválás

A zsámbéki rom műemlékként született újjá, a „műemlék” fogalmával nagyjából egy időben; az 1881-ben létrejött Műemlékek Országos Bizottsága az elsők közt tűzte napirendre Zsámbék ügyét. 1889-ben Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter Möller István építészt bízta meg a munkálatok vezetésével, aki több ütemben, egészen 1934-ben bekövetkezett halálig dolgozott a templomon. Bár az építészt a korszerű műemlékvédelmi gyakorlat, azaz az eredeti és új részek markáns megkülönböztetésének atyjaként szokás emlegetni, Möller szándéka szerint visszaépíttette volna a templomot, de erre sosem volt elég pénz. Be kellett érnie az állagvédelemmel és a statikai megerősítéssel, amit tovább nehezített, hogy a templom alatt pincék húzódtak. Végül az ő szakmai döntése volt az is, hogy az újkori beavatkozásokat az eredetitől eltérő anyaggal és technikával oldják meg; Möller István ezzel csaknem egy évszázadra meghatározta a műemlékekkel kapcsolatos gondolkodásmódot. Ami pedig a visszaépítést illeti: az építész a Lehel téri templommal vigasztalódhatott, amely ugyan nem pontos mása a zsámbékinak, de annak elméleti rekonstrukciója nyomán készült.

A műemlékvédelem mellett az egyház is gyakran foglalkozott a zsámbéki rommal mint kiemelkedő kulturális hagyatékkal. Möller halála után Lux Kálmán és fia, Géza mérték fel a templomot és a kolostort, összegyűjtötték a faluból a széthordott köveket, az állagmegóvás érdekében pedig beton- és műkő kiegészítéseket alkalmaztak. Ők alakították ki a betonlemezzel fedett kőtárat a kolostor (ma már életveszélyes) ebédlőjéből. A 2. világháború után a rend is fontolgatta a visszaköltözést, ennek jegyében a templomrom kiegészítésére Pogány Frigyes és Pelikán József egyetemi professzorok ifjú kollégáikkal, Gilyén Nándorral és Balázs Évával készítettek egy meghökkentően modern tervet. Ez a terv – amely az én személyes ízlésem szerint a legizgalmasabb – meg sem próbálkozik a stíluskövető vissza­építéssel. A templomtér zárását könnyed acél-üveg kiegészítéssel képzelték el, amely a középkori maradványokat nem fosztja meg eredeti esztétikai súlyuktól, sőt a hozzáértő építészeti formálás révén még fokozza is azokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.