Narancssárga cédulák

Publicisztika

A múlt héten éppen Kósa Lajos hozta szóba, de Semjén Zsolt is bármikor hajlandó rá, hogy biztosítsa a jó népet arról, hogy a határon túli magyarok az állampolgárságuk mellé szavazójogot is kapnak hamarosan. "vatosan, de folyamatosan mondogatják; a dolog a parlamenti választás óta jól észrevehetően ott van mindennapjaink levegőjében, erről szólt már a legelső Fidesz-törvény is, az állampolgársági. Az sem tűnik szikrányit sem légből kapottnak, ahogy a Heti Világgazdaság múlt heti száma fogalmaz: "Az már biztos, hogy áprilisban olyan alkotmányt fogad el a parlament, amely lehetővé teszi a határon túli állampolgároknak a választáson való részvételt. Ezt kiegészíti a részleteket szabályozó, alkotmányerejűnek minősített választójogi törvény például azzal, miként lehet majd a határon túl szavazni." A kocka tehát elvettetett: jönnek szavazni a székelyek, s mások.

A múlt héten éppen Kósa Lajos hozta szóba, de Semjén Zsolt is bármikor hajlandó rá, hogy biztosítsa a jó népet arról, hogy a határon túli magyarok az állampolgárságuk mellé szavazójogot is kapnak hamarosan. "vatosan, de folyamatosan mondogatják; a dolog a parlamenti választás óta jól észrevehetően ott van mindennapjaink levegőjében, erről szólt már a legelső Fidesz-törvény is, az állampolgársági. Az sem tűnik szikrányit sem légből kapottnak, ahogy a Heti Világgazdaság múlt heti száma fogalmaz: "Az már biztos, hogy áprilisban olyan alkotmányt fogad el a parlament, amely lehetővé teszi a határon túli állampolgároknak a választáson való részvételt. Ezt kiegészíti a részleteket szabályozó, alkotmányerejűnek minősített választójogi törvény például azzal, miként lehet majd a határon túl szavazni." A kocka tehát elvettetett: jönnek szavazni a székelyek, s mások.

Hogy mindebben a Fideszt mi motiválja, előbb tudtuk, mint azt, hogy valós veszéllyel van dolgunk. Az indítékok ugyanis roppant egyszerűek: két tüske és egy vágyálom - fordított sorrendben bár, de azonos súllyal.

A vágyálmot először, bár az a Fidesz - kezdetben kétségkívül megörököltnek mondható - nacionalizmusával együtt érkezett, feketén-fehéren Mikola István mondta ki, a 2006-os választási kampányban. Megnyerjük a választásokat, szavazójogot adunk a határon túliaknak, és húsz évig fideszes kormánya lesz az országnak. A két tüske közül éppen ez az egyik, hogy tudniillik Mikola e mondása végül a Fidesz vereségének egyik fontos okozója lett, ha nem is feltétlenül a perdöntő. A másik tüske pedig az elbukott népszavazás, amiből azóta is csak a bukás fáj, ezt persze jól lehet illusztrálni magukat megbántottnak érző magyarokkal - pedig nem róluk volt akkor sem szó, csak nemzettársaik egy csoportjának hatalmi ambícióiról. Mint ahogy most sem megy ki másra a játék; ellenkező esetben valaki biztos közölné az érintettekkel, hogy szemernyivel sem lesz jobb a soruk attól, ha egy másik ország törvényhozására szavazhatnak. És attól sem, ha 6-8 díszpintyet maguk közül és távoli tájegységekről beültethetnek szavazni magyarországi ügyekre, melyek többsége egyáltalán nem, némelye pedig csak többszörös áttételekkel érinti őket. Ilyenformán a más országba kiosztott szavazati jog önmagában is nonszensz: aki nem itt él, hogy is kaphatna jogot beleszólni az itteni dolgokba - a szavazás nem nemzeti, hanem állami ügy, dixi.

A projektum vágyálomi része pedig nyilvánvalóan arra az x százezernyi székelyföldi szavazóra van alapozva, akik majd Tőkés László zászlaja alatt seregelnek a magyar urnákhoz - mert a felvidékiekre aligha. Bár, ami azt illeti, a Fidesz eddigi erdélyi próbálkozásai távolról sem hoztak akkora sikereket, hogy azokra ilyes terveket lehessen bazírozni, gondoljuk csak a Szász Jenő nevével fémjelzett Magyar Polgári Párt szerény, ám kínos választási produkcióira - de mindez legyen csak a Fidesz baja. A vágyálmoknak meg az a baja, azon felül, hogy nem teljesülnek, hiszen köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, hogy a hozzájuk vezető utak - éppen a járhatatlanságuk miatt - nemtelen eszközök igénybevételével tűnnek csak leküzdhetőnek; csalással, ámítással. S így látja ezt a Fidesz is.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.