Pottyondy Edina esete a gyulai fideszes városvezetőkkel

Publicisztika

A politikai felvigyázóként működő gyulai fideszes városvezetők nem először rúgnak hatalmas öngólt. Úgy fest, annyit sem tanultak, hogy tudják: a feljelentés és a cenzúra kissé idejétmúlt és némiképp kínos is. Visszafelé sül el.

Amikor politikai megfelelési kényszerből Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester a közösségi oldalán állítólagos rémhírterjesztésért feljelentette  a Covid-19 fertőzésről szóló és igazságot közlő Csóka-Szűcs Jánost, akkor sem mérte fel a kormánypárti politikus jól a helyzetet. Csúf tettéből Európát bejáró hír lett. A mostani Pottyondy-eset ugyanezt mutatja.

Három évvel ezelőtt az időközben tragikus hirtelenséggel elhunyt helyi ellenzéki vezető azt írta meg, hogy a koronavírus-járvány első hullámában kiürítették a gyulai kórházat. Ezért sok beteget és rászoruló embert tettek ki onnan, ám az épületek hosszú hetekig üresen és kihasználatlanul álltak. Ez volt az igazság. Míg Görgényi szerint ez rémhírterjesztésnek felelt meg (ekkor szigorították meg az erről szóló jogszabályt), ezért feljelentést tett a rendőrségen. A rend éber őrei aztán a hajnali órákban kiszálltak Csóka-Szűcs házához, majd gyanúsítottként előállították. Rabosították, kihallgatták, majd elengedték. Utóbb az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette ellene az eljárást.

Ahogy múlt hét pénteken a Telex nyomán a magyar sajtó nagy része, így a Narancs.hu is beszámolt, lemondták Pottyondy Edina május 3-ára meghirdetett fellépését a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban, noha már több mint 60 jegyet eladtak rá. A cikk szerint az előadásra a jegyértékesítő portálokon sem lehetett már belépőt venni.

Pottyondy ekkor közölte, meglátása szerint a művelődési ház technikai okokra hivatkozva mondta le a programot. Az azt szervező Dumaszínház kért másik időpontot, de se májusra, se júniusra nem akartak adni. Amikor a Dumaszínház jelezte, bármilyen másik időpont jó lenne, akkor a művelődési ház rendezvényszervezője szerintük a telefonban elismerte:

„ők ezt az előadást soha nem szeretnék fogadni”.

Ebből a humorista azt a kézenfekvő következtetést vonta le, valójában kitiltották az előadását a gyulai helyszínről.

Ezt követően a Telex érdeklődött a történtekről az illetékes rendezvényszervezőnél, aki megerősítette, a program elmarad. Ám arra a kérdésre, hogy miért mondták le, nem volt hajlandó válaszolni. Megkérdezték, politikai okai voltak-e, mire azt mondta: „ezt nem kommentálja”. Ez a beszámoló április 14-én, péntek délután 4 óra előtt néhány perccel jelent meg a portálon. A történtekről szóló beszámoló futótűzként terjedt, a magyar sajtó minden meghatározó szereplője átvette, és estére már csak az nem tudott róla, aki elzárkózott minden hírtől. Persze a két helybeli propagandalap, a fideszes vezetésű önkormányzat kiadásában megjelenő Gyulai Hírlap és annak online verziója, valamint a KESMA-birodalomhoz tartozó Békés Megyei Hírlap és online változata „ellenállt”. Noha egy ízig-vérig helyi történetről volt szó, ők mégis hallgattak. Aligha szakmai alapon.

Ahogy nem szakmai alapon történt meg a kitiltásról szóló helyi döntés sem. Abban a rendezvényszervezőnek vagy a művelődési ház igazgatójának nem osztottak lapot. Pár órával később, amikor a betiltásban jeleskedő fideszes városvezetők látták, hogy döntésük teljes mértékben kontraproduktív, hiszen ettől hangos a magyar sajtó, taktikát váltottak. Ennek nyomán a rendezvényszervezők, aligha saját szakállukra, írásban válaszoltak a Telexnek.

A történtek hatására itt már más hangot ütöttek meg, és az érvelés is merőben különbözött az addigiaktól. Válaszuk szerint a Dumaszínházzal hosszú évek óta jó kapcsolatot ápolnak, számtalan előadásuknak adtak otthont, a Telex megkeresése pedig meglepte őket. Megismételték, hogy a 2023. május 3-i műsort technikai okok miatt mondták le, ugyanakkor, írják, „kértük egyúttal a színház menedzsmentjét, hogy szeptemberben térjünk vissza együttműködésünk őszi folytatásának egyeztetésére. Nyitottak vagyunk tehát akár egy szeptemberi vagy októberi időpontot találni a most elmaradt produkcióra.”

Ez az a pont, amikor a történteket rákenték a rendezvényszervezőre, akit „meglepett” a Telex megkeresése. Ha teljesen legitim és jól alátámasztható oka van (vagy volt), hogy az eredetileg már közösön leegyeztetett időpontban – hiszen hatvan jegyet már el is adtak – miért nem lehet megtartani az előadást, akkor meg kell mondani az okát. Bármi más csak találgatásra adhat okot. Egy rendezvényszervező pedig aligha lepődhet meg egy sajtóorgánum megkeresésén. Nekik az a szakmájuk, hogy mindent megoldjanak és mindenre válaszoljanak. Sokkal inkább az történhetett, hogy érezte a szervező: két tűz közé került, s most vele próbálják elvitetni a balhét.

Az órákkal később született írásos válaszban – miután összeült a városházi válságstáb – már szó sem esett arról, hogy egy másik májusi vagy júniusi időpont miért ne lehetne a gyulai művelődési ház ajánlata. (Ennyire nem lehet zsúfolt az a rendezvénynaptár.) Ahogy arról sem szóltak már, hogy a rendezvényszervező miért nem kommentálta – azaz nem is cáfolta –, hogy a kitiltásnak politikai okai lehetnek. De arról sem írtak, hogy pár órával azelőtt miért hangozhatott el az a mondat: „ők ezt az előadást soha nem szeretnék fogadni”.

Aztán beindult a kármentés, és három nappal később, április 17-én, hétfőn megszületett az új narratíva.

A helyi történetről addig tudomást sem vevő Gyulai Hírlap, a Fidesz helyi szócsöve és bunkósbotja, közhírré tette, hogy „senki sem tiltotta ki Pottyondy Edinát Gyuláról”. Az addigi történések fényében ez elég karcsú magyarázatkísérlet, de hát a politikai megfelelés fogságában vergődő propagandalapoknak már csak ennyi jut. „A műsort a színházterem világítástechnikájának karbantartási munkálata miatt volt kénytelen lemondani a »Gyulakult«. A speciális eszközök telepítését végző cég a május 3–4-i dátumot jelölte meg a kivitelezés időpontjának” – szólt az új érvelés. Igazságtartalmát nagymértékben csökkenti, hogy ezzel az „érvvel” csak a negyedik napon sikerült előállni.

Az egyik helyi független Facebook-oldal gyors összegzése szerint Pottyondy Edina eddigi fellépésein és azok előkészítésekor semmi ilyesmi nem történt. Hogy hol is? Egyebek között: Szegeden, Debrecenben, Érden, Miskolcon, Münchenben, Tatabányán, Dunaújvárosban, Szombathelyen, Dunakeszin, Egerben, Veszprémben, Székesfehérváron, Gyöngyösön, Kecskeméten, Békéscsabán, Pécsen, Londonban, Győrben, Szolnokon, Vácott, Veresegyházon, Mosonmagyaróváron, Siófokon, Kaposvárott és Jászberényben. A kétes városmarketinggel ezúttal Gyula rukkolt elő. Kétségtelenül jó hatásfokkal.

Pottyondy friss Facebook-bejegyzésében így értékelte a történteket: „Mindenesetre köszönöm Békés vármegye főispánjának és az Erkel Ferenc Művelődési Központnak a rugalmasságát, hogy a libsi hiszti ellenére felléphetek a városukban. A munkatársaim sajnos hibáztak. Nem tudták felfogni, hogy a nem léphetek fel az év egyetlen napján sem, az valójában azt jelenti, hogy szeptemberben lesz hely. Ki is rúgtam őket. Vagy hülyék, vagy Soros emberei. Meg fogom becsülni magam. Megszeretem a Nagy Testvért. Ígérem.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.