Pottyondy Edina esete a gyulai fideszes városvezetőkkel

Publicisztika

A politikai felvigyázóként működő gyulai fideszes városvezetők nem először rúgnak hatalmas öngólt. Úgy fest, annyit sem tanultak, hogy tudják: a feljelentés és a cenzúra kissé idejétmúlt és némiképp kínos is. Visszafelé sül el.

Amikor politikai megfelelési kényszerből Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester a közösségi oldalán állítólagos rémhírterjesztésért feljelentette  a Covid-19 fertőzésről szóló és igazságot közlő Csóka-Szűcs Jánost, akkor sem mérte fel a kormánypárti politikus jól a helyzetet. Csúf tettéből Európát bejáró hír lett. A mostani Pottyondy-eset ugyanezt mutatja.

Három évvel ezelőtt az időközben tragikus hirtelenséggel elhunyt helyi ellenzéki vezető azt írta meg, hogy a koronavírus-járvány első hullámában kiürítették a gyulai kórházat. Ezért sok beteget és rászoruló embert tettek ki onnan, ám az épületek hosszú hetekig üresen és kihasználatlanul álltak. Ez volt az igazság. Míg Görgényi szerint ez rémhírterjesztésnek felelt meg (ekkor szigorították meg az erről szóló jogszabályt), ezért feljelentést tett a rendőrségen. A rend éber őrei aztán a hajnali órákban kiszálltak Csóka-Szűcs házához, majd gyanúsítottként előállították. Rabosították, kihallgatták, majd elengedték. Utóbb az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette ellene az eljárást.

Ahogy múlt hét pénteken a Telex nyomán a magyar sajtó nagy része, így a Narancs.hu is beszámolt, lemondták Pottyondy Edina május 3-ára meghirdetett fellépését a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban, noha már több mint 60 jegyet eladtak rá. A cikk szerint az előadásra a jegyértékesítő portálokon sem lehetett már belépőt venni.

Pottyondy ekkor közölte, meglátása szerint a művelődési ház technikai okokra hivatkozva mondta le a programot. Az azt szervező Dumaszínház kért másik időpontot, de se májusra, se júniusra nem akartak adni. Amikor a Dumaszínház jelezte, bármilyen másik időpont jó lenne, akkor a művelődési ház rendezvényszervezője szerintük a telefonban elismerte:

„ők ezt az előadást soha nem szeretnék fogadni”.

Ebből a humorista azt a kézenfekvő következtetést vonta le, valójában kitiltották az előadását a gyulai helyszínről.

Ezt követően a Telex érdeklődött a történtekről az illetékes rendezvényszervezőnél, aki megerősítette, a program elmarad. Ám arra a kérdésre, hogy miért mondták le, nem volt hajlandó válaszolni. Megkérdezték, politikai okai voltak-e, mire azt mondta: „ezt nem kommentálja”. Ez a beszámoló április 14-én, péntek délután 4 óra előtt néhány perccel jelent meg a portálon. A történtekről szóló beszámoló futótűzként terjedt, a magyar sajtó minden meghatározó szereplője átvette, és estére már csak az nem tudott róla, aki elzárkózott minden hírtől. Persze a két helybeli propagandalap, a fideszes vezetésű önkormányzat kiadásában megjelenő Gyulai Hírlap és annak online verziója, valamint a KESMA-birodalomhoz tartozó Békés Megyei Hírlap és online változata „ellenállt”. Noha egy ízig-vérig helyi történetről volt szó, ők mégis hallgattak. Aligha szakmai alapon.

Ahogy nem szakmai alapon történt meg a kitiltásról szóló helyi döntés sem. Abban a rendezvényszervezőnek vagy a művelődési ház igazgatójának nem osztottak lapot. Pár órával később, amikor a betiltásban jeleskedő fideszes városvezetők látták, hogy döntésük teljes mértékben kontraproduktív, hiszen ettől hangos a magyar sajtó, taktikát váltottak. Ennek nyomán a rendezvényszervezők, aligha saját szakállukra, írásban válaszoltak a Telexnek.

A történtek hatására itt már más hangot ütöttek meg, és az érvelés is merőben különbözött az addigiaktól. Válaszuk szerint a Dumaszínházzal hosszú évek óta jó kapcsolatot ápolnak, számtalan előadásuknak adtak otthont, a Telex megkeresése pedig meglepte őket. Megismételték, hogy a 2023. május 3-i műsort technikai okok miatt mondták le, ugyanakkor, írják, „kértük egyúttal a színház menedzsmentjét, hogy szeptemberben térjünk vissza együttműködésünk őszi folytatásának egyeztetésére. Nyitottak vagyunk tehát akár egy szeptemberi vagy októberi időpontot találni a most elmaradt produkcióra.”

Ez az a pont, amikor a történteket rákenték a rendezvényszervezőre, akit „meglepett” a Telex megkeresése. Ha teljesen legitim és jól alátámasztható oka van (vagy volt), hogy az eredetileg már közösön leegyeztetett időpontban – hiszen hatvan jegyet már el is adtak – miért nem lehet megtartani az előadást, akkor meg kell mondani az okát. Bármi más csak találgatásra adhat okot. Egy rendezvényszervező pedig aligha lepődhet meg egy sajtóorgánum megkeresésén. Nekik az a szakmájuk, hogy mindent megoldjanak és mindenre válaszoljanak. Sokkal inkább az történhetett, hogy érezte a szervező: két tűz közé került, s most vele próbálják elvitetni a balhét.

Az órákkal később született írásos válaszban – miután összeült a városházi válságstáb – már szó sem esett arról, hogy egy másik májusi vagy júniusi időpont miért ne lehetne a gyulai művelődési ház ajánlata. (Ennyire nem lehet zsúfolt az a rendezvénynaptár.) Ahogy arról sem szóltak már, hogy a rendezvényszervező miért nem kommentálta – azaz nem is cáfolta –, hogy a kitiltásnak politikai okai lehetnek. De arról sem írtak, hogy pár órával azelőtt miért hangozhatott el az a mondat: „ők ezt az előadást soha nem szeretnék fogadni”.

Aztán beindult a kármentés, és három nappal később, április 17-én, hétfőn megszületett az új narratíva.

A helyi történetről addig tudomást sem vevő Gyulai Hírlap, a Fidesz helyi szócsöve és bunkósbotja, közhírré tette, hogy „senki sem tiltotta ki Pottyondy Edinát Gyuláról”. Az addigi történések fényében ez elég karcsú magyarázatkísérlet, de hát a politikai megfelelés fogságában vergődő propagandalapoknak már csak ennyi jut. „A műsort a színházterem világítástechnikájának karbantartási munkálata miatt volt kénytelen lemondani a »Gyulakult«. A speciális eszközök telepítését végző cég a május 3–4-i dátumot jelölte meg a kivitelezés időpontjának” – szólt az új érvelés. Igazságtartalmát nagymértékben csökkenti, hogy ezzel az „érvvel” csak a negyedik napon sikerült előállni.

Az egyik helyi független Facebook-oldal gyors összegzése szerint Pottyondy Edina eddigi fellépésein és azok előkészítésekor semmi ilyesmi nem történt. Hogy hol is? Egyebek között: Szegeden, Debrecenben, Érden, Miskolcon, Münchenben, Tatabányán, Dunaújvárosban, Szombathelyen, Dunakeszin, Egerben, Veszprémben, Székesfehérváron, Gyöngyösön, Kecskeméten, Békéscsabán, Pécsen, Londonban, Győrben, Szolnokon, Vácott, Veresegyházon, Mosonmagyaróváron, Siófokon, Kaposvárott és Jászberényben. A kétes városmarketinggel ezúttal Gyula rukkolt elő. Kétségtelenül jó hatásfokkal.

Pottyondy friss Facebook-bejegyzésében így értékelte a történteket: „Mindenesetre köszönöm Békés vármegye főispánjának és az Erkel Ferenc Művelődési Központnak a rugalmasságát, hogy a libsi hiszti ellenére felléphetek a városukban. A munkatársaim sajnos hibáztak. Nem tudták felfogni, hogy a nem léphetek fel az év egyetlen napján sem, az valójában azt jelenti, hogy szeptemberben lesz hely. Ki is rúgtam őket. Vagy hülyék, vagy Soros emberei. Meg fogom becsülni magam. Megszeretem a Nagy Testvért. Ígérem.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.