Pottyondy Edina esete a gyulai fideszes városvezetőkkel

Publicisztika

A politikai felvigyázóként működő gyulai fideszes városvezetők nem először rúgnak hatalmas öngólt. Úgy fest, annyit sem tanultak, hogy tudják: a feljelentés és a cenzúra kissé idejétmúlt és némiképp kínos is. Visszafelé sül el.

Amikor politikai megfelelési kényszerből Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester a közösségi oldalán állítólagos rémhírterjesztésért feljelentette  a Covid-19 fertőzésről szóló és igazságot közlő Csóka-Szűcs Jánost, akkor sem mérte fel a kormánypárti politikus jól a helyzetet. Csúf tettéből Európát bejáró hír lett. A mostani Pottyondy-eset ugyanezt mutatja.

Három évvel ezelőtt az időközben tragikus hirtelenséggel elhunyt helyi ellenzéki vezető azt írta meg, hogy a koronavírus-járvány első hullámában kiürítették a gyulai kórházat. Ezért sok beteget és rászoruló embert tettek ki onnan, ám az épületek hosszú hetekig üresen és kihasználatlanul álltak. Ez volt az igazság. Míg Görgényi szerint ez rémhírterjesztésnek felelt meg (ekkor szigorították meg az erről szóló jogszabályt), ezért feljelentést tett a rendőrségen. A rend éber őrei aztán a hajnali órákban kiszálltak Csóka-Szűcs házához, majd gyanúsítottként előállították. Rabosították, kihallgatták, majd elengedték. Utóbb az ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette ellene az eljárást.

Ahogy múlt hét pénteken a Telex nyomán a magyar sajtó nagy része, így a Narancs.hu is beszámolt, lemondták Pottyondy Edina május 3-ára meghirdetett fellépését a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban, noha már több mint 60 jegyet eladtak rá. A cikk szerint az előadásra a jegyértékesítő portálokon sem lehetett már belépőt venni.

Pottyondy ekkor közölte, meglátása szerint a művelődési ház technikai okokra hivatkozva mondta le a programot. Az azt szervező Dumaszínház kért másik időpontot, de se májusra, se júniusra nem akartak adni. Amikor a Dumaszínház jelezte, bármilyen másik időpont jó lenne, akkor a művelődési ház rendezvényszervezője szerintük a telefonban elismerte:

„ők ezt az előadást soha nem szeretnék fogadni”.

Ebből a humorista azt a kézenfekvő következtetést vonta le, valójában kitiltották az előadását a gyulai helyszínről.

Ezt követően a Telex érdeklődött a történtekről az illetékes rendezvényszervezőnél, aki megerősítette, a program elmarad. Ám arra a kérdésre, hogy miért mondták le, nem volt hajlandó válaszolni. Megkérdezték, politikai okai voltak-e, mire azt mondta: „ezt nem kommentálja”. Ez a beszámoló április 14-én, péntek délután 4 óra előtt néhány perccel jelent meg a portálon. A történtekről szóló beszámoló futótűzként terjedt, a magyar sajtó minden meghatározó szereplője átvette, és estére már csak az nem tudott róla, aki elzárkózott minden hírtől. Persze a két helybeli propagandalap, a fideszes vezetésű önkormányzat kiadásában megjelenő Gyulai Hírlap és annak online verziója, valamint a KESMA-birodalomhoz tartozó Békés Megyei Hírlap és online változata „ellenállt”. Noha egy ízig-vérig helyi történetről volt szó, ők mégis hallgattak. Aligha szakmai alapon.

Ahogy nem szakmai alapon történt meg a kitiltásról szóló helyi döntés sem. Abban a rendezvényszervezőnek vagy a művelődési ház igazgatójának nem osztottak lapot. Pár órával később, amikor a betiltásban jeleskedő fideszes városvezetők látták, hogy döntésük teljes mértékben kontraproduktív, hiszen ettől hangos a magyar sajtó, taktikát váltottak. Ennek nyomán a rendezvényszervezők, aligha saját szakállukra, írásban válaszoltak a Telexnek.

A történtek hatására itt már más hangot ütöttek meg, és az érvelés is merőben különbözött az addigiaktól. Válaszuk szerint a Dumaszínházzal hosszú évek óta jó kapcsolatot ápolnak, számtalan előadásuknak adtak otthont, a Telex megkeresése pedig meglepte őket. Megismételték, hogy a 2023. május 3-i műsort technikai okok miatt mondták le, ugyanakkor, írják, „kértük egyúttal a színház menedzsmentjét, hogy szeptemberben térjünk vissza együttműködésünk őszi folytatásának egyeztetésére. Nyitottak vagyunk tehát akár egy szeptemberi vagy októberi időpontot találni a most elmaradt produkcióra.”

Ez az a pont, amikor a történteket rákenték a rendezvényszervezőre, akit „meglepett” a Telex megkeresése. Ha teljesen legitim és jól alátámasztható oka van (vagy volt), hogy az eredetileg már közösön leegyeztetett időpontban – hiszen hatvan jegyet már el is adtak – miért nem lehet megtartani az előadást, akkor meg kell mondani az okát. Bármi más csak találgatásra adhat okot. Egy rendezvényszervező pedig aligha lepődhet meg egy sajtóorgánum megkeresésén. Nekik az a szakmájuk, hogy mindent megoldjanak és mindenre válaszoljanak. Sokkal inkább az történhetett, hogy érezte a szervező: két tűz közé került, s most vele próbálják elvitetni a balhét.

Az órákkal később született írásos válaszban – miután összeült a városházi válságstáb – már szó sem esett arról, hogy egy másik májusi vagy júniusi időpont miért ne lehetne a gyulai művelődési ház ajánlata. (Ennyire nem lehet zsúfolt az a rendezvénynaptár.) Ahogy arról sem szóltak már, hogy a rendezvényszervező miért nem kommentálta – azaz nem is cáfolta –, hogy a kitiltásnak politikai okai lehetnek. De arról sem írtak, hogy pár órával azelőtt miért hangozhatott el az a mondat: „ők ezt az előadást soha nem szeretnék fogadni”.

Aztán beindult a kármentés, és három nappal később, április 17-én, hétfőn megszületett az új narratíva.

A helyi történetről addig tudomást sem vevő Gyulai Hírlap, a Fidesz helyi szócsöve és bunkósbotja, közhírré tette, hogy „senki sem tiltotta ki Pottyondy Edinát Gyuláról”. Az addigi történések fényében ez elég karcsú magyarázatkísérlet, de hát a politikai megfelelés fogságában vergődő propagandalapoknak már csak ennyi jut. „A műsort a színházterem világítástechnikájának karbantartási munkálata miatt volt kénytelen lemondani a »Gyulakult«. A speciális eszközök telepítését végző cég a május 3–4-i dátumot jelölte meg a kivitelezés időpontjának” – szólt az új érvelés. Igazságtartalmát nagymértékben csökkenti, hogy ezzel az „érvvel” csak a negyedik napon sikerült előállni.

Az egyik helyi független Facebook-oldal gyors összegzése szerint Pottyondy Edina eddigi fellépésein és azok előkészítésekor semmi ilyesmi nem történt. Hogy hol is? Egyebek között: Szegeden, Debrecenben, Érden, Miskolcon, Münchenben, Tatabányán, Dunaújvárosban, Szombathelyen, Dunakeszin, Egerben, Veszprémben, Székesfehérváron, Gyöngyösön, Kecskeméten, Békéscsabán, Pécsen, Londonban, Győrben, Szolnokon, Vácott, Veresegyházon, Mosonmagyaróváron, Siófokon, Kaposvárott és Jászberényben. A kétes városmarketinggel ezúttal Gyula rukkolt elő. Kétségtelenül jó hatásfokkal.

Pottyondy friss Facebook-bejegyzésében így értékelte a történteket: „Mindenesetre köszönöm Békés vármegye főispánjának és az Erkel Ferenc Művelődési Központnak a rugalmasságát, hogy a libsi hiszti ellenére felléphetek a városukban. A munkatársaim sajnos hibáztak. Nem tudták felfogni, hogy a nem léphetek fel az év egyetlen napján sem, az valójában azt jelenti, hogy szeptemberben lesz hely. Ki is rúgtam őket. Vagy hülyék, vagy Soros emberei. Meg fogom becsülni magam. Megszeretem a Nagy Testvért. Ígérem.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.