Eörsi Mátyás

Veszélyes álmok

Mit jelent a „Tegyük újra naggyá Európát!” jelmondat?

  • Eörsi Mátyás
  • 2024. július 24.

Publicisztika

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?

Segítek. Az első a 2023-as svéd, a második a 2022-es francia, a harmadik a 2021-es szlovén soros elnökség szlogenje volt. A brüsszeli buborék bennfentesein kívül senki nem emlékszik ezekre a keveset mondó, ötlettelen szavakra.

És ha azt hallja: „Make Europe Great Again”? „Tegyük újra naggyá Európát!” Erre mindenki felkapja a fejét, mutasson az európai politika iránt mégoly csekély érdeklődést is. Szemben a korábbi lózungokkal, erre emlékezni is fognak. Pedig egy hangyányit sem tartalmasabb az előzőeknél. De nem is a tartalma miatt mozgatta meg az odafigyelők fantáziáját – hanem azért, mert mindenki tudja, hogy az Európai Tanács magyar elnöksége az Európában megvetett Donald Trump legfontosabb kampányszlogenét ültette át európaivá.

A gondolkodás erről a gesztusról hamar elcsitult. Nem kevés lekicsinylő kommentárt váltott ki; mintha Orbánék fantázia nélkül böktek volna rá egy végül is híressé vált politikai jelmondatra. Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős, távozó félben lévő biztosa például a hírek szerint elnevette magát, és azt mondta: „Ez nem túl eredeti…” Orbán egyszerűen lemásolta Trumpot, s nem fektetett sok energiát a mottó kitalálásába. És nagy a csábítás, ha Orbán tengernyi európai kudarcát nézzük, hogy gúnyolódjunk a soros elnökség mottóján, ostoba politikai gyerekcsínynek tartsuk, amelynek fő célja, hogy fityiszt mutasson európai partnereinek.

Jóval több, mint fricska

Csakhogy Orbánnal nem az a baj, hogy ostoba, és nem is az, hogy nincs több ötlete „Európa bevételére”. Ugyanis van neki. Ennek ékes bizonyítéka a Patrióták Európáért pártszövetség létrehozatala, miután Giorgia Meloni pártcsoportja, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) kikosarazta. Ennek az új frakciónak a megalakulása akkor is teljesítmény, ha az európai szélsőjobb valójában nem tudott a korábbinál nagyobb befolyásra szert tenni, legfeljebb átrendezte a sorokat. A korábban is Putyin tenyeréből evő pártok ma is Putyin európai hangjai, csak már nem az Identitás és Demokrácia nevet viselik. És bár a Fidesz – a függetlenek között eltöltött évek után – ma már tagja egy parlamenti csoportnak, sőt, az alapítók között tartják számon, az új frakció politikai irányvonalát Le Pen fogja meghatározni; és a francia patrióta gondolatok értelemszerűen összehasonlíthatatlanul fontosabbak lesznek, mint például a magyaroké. De ez legyen az ő gondjuk, trianonozzon Orbán Le Pennél.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.