"Talán a norvégnak" – Máthé Veronika műfordító

  • rés a présen
  • 2014. május 23.

Snoblesse

Május 29. és 31. között zajlik a Café Amsterdam a Bródy Házban. A holland irodalom szakértőjével beszélgettünk.

rés a présen: Emlékszel rá, mi volt az első fordításod?

Máthé Veronika: Először az ELTE néderlandisztika szakán tanultam műfordítást Gera Judittól. Akkoriban nagyon szerettem Boudewijn Büch A kis szőke halott (De kleine blonde dood) című könyvét. Úgy emlékszem, az első (a Magyar Naplóban) megjelent fordításom is egy ebből vett részlet volt.

rap: Miért kezdett el érdekelni a holland irodalom?

MV: A holland nyelvű irodalommal az egyetemen találkoztam, de az inkább az irodalomtörténetről szólt. Aztán még egyetemistaként elkezdtem részleteket fordítani az aktuális flamand vagy holland író regényéből az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára, és így valamennyire megismertem a kortárs irodalmat is.

false

rap: Mi a legutóbbi könyv, amit fordítottál?

MV: Toine Heijmans A tengeren című kisregénye. Heijmans is első könyvesként jött Budapestre 2011-ben. A Gondolat Kiadó szerkesztőjének megtetszett a fesztiválkiadványban megjelent részlet, és így lefordíthattam az egészet. A regény hatalmas siker volt Hollandiában és Franciaországban, valószínűleg azért, mert nagyon érzékletesen ábrázolja apa és lánya viszonyát, a férfiak nem is annyira új társadalmi szerepeit, miközben látszólag csak annyi történik, hogy egy Donald nevű férfi Dániából elindul vitorlásával haza, Hollandiába a kislányával.

rap: Találkozol az írókkal?

MV: Igen. Nagyon szerencsés helyzetben vagyok, hogy minden évben újabb első könyves író(ka)t ismerhetek meg. Toine-nal nagyon sokat leveleztem is a fordítás közben, mert a vitorlás szakszavakhoz segítségre volt szükségem. A május 29. és 31. között zajló Café Amsterdam rendezvény a Brody Studios épületében nagyszerű lehetőség lesz ismét találkozni vele és a többi íróval is persze.

rap: A Café Amsterdam programjából mi érdekes?

MV: Nagyon kíváncsi vagyok a képregényrajzoló Barbara Stokra. Egy hét végi workshopon diákokkal fordítottuk tőle a Vincentet, amely Van Gogh életének utolsó éveit mutatja be, sok humorral. Talán furcsán hangzik, de abszolút jól működik. Timur Vermest nem ismertem eddig, rá is nagyon kíváncsi vagyok.

rap: Veled mikor és hol találkozhatunk legközelebb?

MV: Most nem dolgozom fordításon, de a nyáron szeretnék megszerkeszteni két CityBook szöveget, amit a Károli Gáspár Református Egyetem néderlandisztika szakos diákjai fordítottak. A Café Amsterdam fesztiválon én is ott leszek május 31-én este, a fordítók kerekasztal-beszélgetésén.

rap: Mi a fordító legnagyobb szomorúsága?

MV: Ha a szerkesztők akkor is kivasalják a szöveg egyenetlenségeit, ha az eredeti a gyűrött.

rap: Mi lenne, ha arra ébrednél egy reggel, hogy elfelejtettél hollandul?

MV: Valószínűleg megint nekiállnék megtanulni. Vagy ha nem a hollandnak, akkor valami skandináv nyelvnek, talán a norvégnak.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.