Interjú

„Amikor eszmélsz”

Szamosi Zsófia színész

Színház

A Már nem álmodok velük című előadás kapcsán beszélgettünk a gyermekvédelmi rendszer hiányosságairól és a független színjátszás helyzetéről.

Magyar Narancs: Többnyire a kérdező és a gyermekvédelmi dolgozó szerepét játszod ebben az előadásban. Nehéz volt kapcsolódási pontokat találnod a témához?

Szamosi Zsófia: Csoda, hogy ebben a rendszerben még vannak, akik küzdenek, és próbálják valahogy jobbá tenni a gyerekek sorsát. Fontos, hogy átélhető legyen az ő oldaluk is, és nincs is ezzel kapcsolatban semmilyen kritikai él az előadásban. Korábban nem volt túl sok ismeretem a gyermekvédelemről, inkább az oktatás helyzete foglalkoztatott, és egy picit később is kerültem bele ebbe a projektbe, mint a többiek. Viszont már több dokumentumszínházi előadásban is részt vettem a PanoDrámával és Lengyel Annával. Kedvelem ezt a műfajt, noha nem igazán teátrális, nagyon ki kell találni, hogy mitől lehet színházként értelmezni, befogadhatóvá tenni, és látszólag egymással nem összefüggő interjúkból összerakni egy olyan anyagot, ahol végül mégis egy színházszerű élményt kap a néző.

MN: Ez az egész az állami intézményrendszerről is szól.

SZZS: Rendszerszinten az állami koncepcióból és a finanszírozás hiányosságaiból adódó problémák érzékelhetők az iskoláknál és a gyermekvédelmi intézményeknél is. A pedagógus-, illetve nevelőhiány azért alakult ki, mert nincs elég társadalmi megbecsültsége a szakmának, és irreálisan sokat kell dolgozni kevés pénzért.

MN: Az előadásban megjelennek abúzusos helyzetek is, pont te mondod nevelőként az egyik monológban, hogy nem vettétek észre, mi történik. Mit tud tenni az ember szülőként, kollégaként?

SZZS: Szülőként az egyetlen, amit tehetek, hogy bizalmi helyzetet alakítok ki a gyerekemmel. Ha el meri mondani a dolgokat, ha nem titkolózik, ha nem kezd el hazudozni, akkor van rá esély, hogy meg tudod hallani, ha valami történik vele. A #metoo óta talán a fiatalok is tudatosabbak, már rendelkeznek annyi ismerettel, hogy fel tudják mérni, mi micsoda, egyre transzparensebbek ezek a dolgok, egyre többet kommunikálunk róluk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.