rés a présen

„Csodabogaraknak számítottunk”

  • rés a présen
  • 2022. november 23.

Színház

Németh Nikolett dramaturg, író

rés a présen: Mi adta az első lendületet ahhoz, hogy színházzal foglalkozz, hogy dramaturg legyél?

Németh Nikolett: Középiskolás koromban Somfai Barbara irodalom- és drámatanár diákszínjátszójába jártam, ahol az előadásokat mindig közösségileg, saját ötletekből hoztuk létre. Színjátszóként mindig kényelmetlenül éreztem magam az előadásokban, úgyhogy Barbara tanácsára elkezdtem inkább az előadások szövegkönyveivel foglalkozni, és ez sokkal nagyobb örömet okozott. Csodabogaraknak számítottunk a diákszínjátszók világában, nem voltunk művészeti iskolások, intuitív módon dolgoztunk, különösebb színházi ambíciók nélkül. Az a pár amatőr év az egyik leg­örömtelibb színházi korszak volt az életemben.

rap: Mi a története a szeptemberben a Jurányiban bemutatott Fajankó című drámádnak?

NN: A Fajankó két felnőtt fiútestvér találkozásáról szól, akik még gyerekként szakadtak el egymástól. Az apjuk halála, a megörökölt családi ház és a Tüzép-telep hozza őket újra össze, egy telekre, az viszont hamar kiderül, hogy érzelmileg óriási távolságra kerültek egymástól. A dráma az egymásra találásuk nehéz története, szembenézés bántalmazó apjuk emlékével, és saját önpusztító, elmagányosító megküzdési stratégiáikkal.

rap: Hogyan jött létre az előadás?

NN: A szöveg megírására az Örkény-ösztöndíj, az előadás létrehozására pedig a Füge TITÁNium Projektje adott lehetőséget. A próbafolyamatban dramaturgként vettem részt Kovács Dániel Ambrus rendező mellett, ami egy nagyon tanulságos munka volt az írói személyesség és a dramaturgi objektivitás – úgy tűnik – összeférhetetlen kapcsolatára nézve. Nagyon izgalmas csapat állt össze színészekből; az előadásban Vilmányi Benett, Chován Gábor, Ballér Bianka, Lestyán Attila és Csábi Anna játszanak, valamint egy szexbaba, akit Jázminnak neveztünk el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.