rés a présen

„Csodabogaraknak számítottunk”

  • rés a présen
  • 2022. november 23.

Színház

Németh Nikolett dramaturg, író

rés a présen: Mi adta az első lendületet ahhoz, hogy színházzal foglalkozz, hogy dramaturg legyél?

Németh Nikolett: Középiskolás koromban Somfai Barbara irodalom- és drámatanár diákszínjátszójába jártam, ahol az előadásokat mindig közösségileg, saját ötletekből hoztuk létre. Színjátszóként mindig kényelmetlenül éreztem magam az előadásokban, úgyhogy Barbara tanácsára elkezdtem inkább az előadások szövegkönyveivel foglalkozni, és ez sokkal nagyobb örömet okozott. Csodabogaraknak számítottunk a diákszínjátszók világában, nem voltunk művészeti iskolások, intuitív módon dolgoztunk, különösebb színházi ambíciók nélkül. Az a pár amatőr év az egyik leg­örömtelibb színházi korszak volt az életemben.

rap: Mi a története a szeptemberben a Jurányiban bemutatott Fajankó című drámádnak?

NN: A Fajankó két felnőtt fiútestvér találkozásáról szól, akik még gyerekként szakadtak el egymástól. Az apjuk halála, a megörökölt családi ház és a Tüzép-telep hozza őket újra össze, egy telekre, az viszont hamar kiderül, hogy érzelmileg óriási távolságra kerültek egymástól. A dráma az egymásra találásuk nehéz története, szembenézés bántalmazó apjuk emlékével, és saját önpusztító, elmagányosító megküzdési stratégiáikkal.

rap: Hogyan jött létre az előadás?

NN: A szöveg megírására az Örkény-ösztöndíj, az előadás létrehozására pedig a Füge TITÁNium Projektje adott lehetőséget. A próbafolyamatban dramaturgként vettem részt Kovács Dániel Ambrus rendező mellett, ami egy nagyon tanulságos munka volt az írói személyesség és a dramaturgi objektivitás – úgy tűnik – összeférhetetlen kapcsolatára nézve. Nagyon izgalmas csapat állt össze színészekből; az előadásban Vilmányi Benett, Chován Gábor, Ballér Bianka, Lestyán Attila és Csábi Anna játszanak, valamint egy szexbaba, akit Jázminnak neveztünk el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.