rés a présen

„Érdemes lenne”

  • rés a présen
  • 2022. március 16.

Színház

Hudi László művészeti vezető

rés a présen: A színház világából a közművelődésbe nyergeltél át mint a Márai Sándor Művelődési Ház művészeti vezetője. Mekkora az átjárás a két terület között?

Hudi László: Immár 41 éve tevékenykedem a kultúrában társulatvezetőként (Mozgó Ház), intézményvezetőként (Flórián Műhely), illetve szervezőként (Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál), úgyhogy van tapasztalatom. Koncepcionálisan úgy vélem, hogy a közművelődést érdemes lenne megszabadítani a „hakni-művészettől”, és a kortárs művészeti élet kockázatvállaló kreativitását érdemes lenne jobban becsatornázni a közművelődés területére. Ezzel párhuzamosan el kéne gondolkodni azon, hogy a 21. században jó-e arculat nélküli, a kvázi „mindenki” igényeit kielégítő, elköteleződés nélküli, jellegtelen intézményeket, akár közművelődési intézményeket működtetni.

rap: Mit takar a MáraiKult elnevezés?

HL: Eredetileg ez egy brand, amely a Budavári Kulturális Nonprofit Kft. összes intézményét igyekezett megjeleníteni. Idetartozik a Márai Sándor Művelődési Ház, a legreprezentatívabb helyünk, ahol például színházi és táncelőadásokat, nagyobb ismeretterjesztő eseményeket, de rendszeres foglalkozásokat, valamint próbákat is szervezünk. A Virág Benedek Ház egy gyönyörű 19. századi épület, romantikus udvarral, ahol kiállításokat és szabadtéri rendezvényeket tervezünk. A Tér-Kép Galériában elsősorban a kortárs fiatal képzőművészek munkáinak adunk teret, nem megfeledkezve az idősebb generációval való kapcsolatról sem. A Jókai Anna Szalon irodalmi színhelyünk, a Vízivárosi Klub és a Várnegyed Galéria pedig a helyi és/vagy civil kezdeményezéseknek ad otthont. Mindemellett van még egy apró könyvtárunk a Várban, és egy színhelyünk, ahol gitáriskola és a GYIK Műhely dolgozik. Célunk, hogy a különböző helyek különböző profiljai egy egységes hálózatnak a részei legyenek, a programjaik reflektáljanak egymásra, és egy tényleges szakmai együttműködésben alakítsuk ki azokat. Elsődleges célcsoportunk az I. kerület lakossága, de nem hiszem, hogy a lakcímkártyának és a közigazgatási határnak kulturálisan meghatározónak kellene lennie Budapesten, főleg nem ebben a központi kerületben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.