rés a présen

„Érdemes lenne”

  • rés a présen
  • 2022. március 16.

Színház

Hudi László művészeti vezető

rés a présen: A színház világából a közművelődésbe nyergeltél át mint a Márai Sándor Művelődési Ház művészeti vezetője. Mekkora az átjárás a két terület között?

Hudi László: Immár 41 éve tevékenykedem a kultúrában társulatvezetőként (Mozgó Ház), intézményvezetőként (Flórián Műhely), illetve szervezőként (Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál), úgyhogy van tapasztalatom. Koncepcionálisan úgy vélem, hogy a közművelődést érdemes lenne megszabadítani a „hakni-művészettől”, és a kortárs művészeti élet kockázatvállaló kreativitását érdemes lenne jobban becsatornázni a közművelődés területére. Ezzel párhuzamosan el kéne gondolkodni azon, hogy a 21. században jó-e arculat nélküli, a kvázi „mindenki” igényeit kielégítő, elköteleződés nélküli, jellegtelen intézményeket, akár közművelődési intézményeket működtetni.

rap: Mit takar a MáraiKult elnevezés?

HL: Eredetileg ez egy brand, amely a Budavári Kulturális Nonprofit Kft. összes intézményét igyekezett megjeleníteni. Idetartozik a Márai Sándor Művelődési Ház, a legreprezentatívabb helyünk, ahol például színházi és táncelőadásokat, nagyobb ismeretterjesztő eseményeket, de rendszeres foglalkozásokat, valamint próbákat is szervezünk. A Virág Benedek Ház egy gyönyörű 19. századi épület, romantikus udvarral, ahol kiállításokat és szabadtéri rendezvényeket tervezünk. A Tér-Kép Galériában elsősorban a kortárs fiatal képzőművészek munkáinak adunk teret, nem megfeledkezve az idősebb generációval való kapcsolatról sem. A Jókai Anna Szalon irodalmi színhelyünk, a Vízivárosi Klub és a Várnegyed Galéria pedig a helyi és/vagy civil kezdeményezéseknek ad otthont. Mindemellett van még egy apró könyvtárunk a Várban, és egy színhelyünk, ahol gitáriskola és a GYIK Műhely dolgozik. Célunk, hogy a különböző helyek különböző profiljai egy egységes hálózatnak a részei legyenek, a programjaik reflektáljanak egymásra, és egy tényleges szakmai együttműködésben alakítsuk ki azokat. Elsődleges célcsoportunk az I. kerület lakossága, de nem hiszem, hogy a lakcímkártyának és a közigazgatási határnak kulturálisan meghatározónak kellene lennie Budapesten, főleg nem ebben a központi kerületben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.