rés a présen

„Érdemes lenne”

  • rés a présen
  • 2022. március 16.

Színház

Hudi László művészeti vezető

rés a présen: A színház világából a közművelődésbe nyergeltél át mint a Márai Sándor Művelődési Ház művészeti vezetője. Mekkora az átjárás a két terület között?

Hudi László: Immár 41 éve tevékenykedem a kultúrában társulatvezetőként (Mozgó Ház), intézményvezetőként (Flórián Műhely), illetve szervezőként (Arcus Temporum Pannonhalmi Művészeti Fesztivál), úgyhogy van tapasztalatom. Koncepcionálisan úgy vélem, hogy a közművelődést érdemes lenne megszabadítani a „hakni-művészettől”, és a kortárs művészeti élet kockázatvállaló kreativitását érdemes lenne jobban becsatornázni a közművelődés területére. Ezzel párhuzamosan el kéne gondolkodni azon, hogy a 21. században jó-e arculat nélküli, a kvázi „mindenki” igényeit kielégítő, elköteleződés nélküli, jellegtelen intézményeket, akár közművelődési intézményeket működtetni.

rap: Mit takar a MáraiKult elnevezés?

HL: Eredetileg ez egy brand, amely a Budavári Kulturális Nonprofit Kft. összes intézményét igyekezett megjeleníteni. Idetartozik a Márai Sándor Művelődési Ház, a legreprezentatívabb helyünk, ahol például színházi és táncelőadásokat, nagyobb ismeretterjesztő eseményeket, de rendszeres foglalkozásokat, valamint próbákat is szervezünk. A Virág Benedek Ház egy gyönyörű 19. századi épület, romantikus udvarral, ahol kiállításokat és szabadtéri rendezvényeket tervezünk. A Tér-Kép Galériában elsősorban a kortárs fiatal képzőművészek munkáinak adunk teret, nem megfeledkezve az idősebb generációval való kapcsolatról sem. A Jókai Anna Szalon irodalmi színhelyünk, a Vízivárosi Klub és a Várnegyed Galéria pedig a helyi és/vagy civil kezdeményezéseknek ad otthont. Mindemellett van még egy apró könyvtárunk a Várban, és egy színhelyünk, ahol gitáriskola és a GYIK Műhely dolgozik. Célunk, hogy a különböző helyek különböző profiljai egy egységes hálózatnak a részei legyenek, a programjaik reflektáljanak egymásra, és egy tényleges szakmai együttműködésben alakítsuk ki azokat. Elsődleges célcsoportunk az I. kerület lakossága, de nem hiszem, hogy a lakcímkártyának és a közigazgatási határnak kulturálisan meghatározónak kellene lennie Budapesten, főleg nem ebben a központi kerületben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.