"Mintha egy sör mellett" - Krétakör - hamlet.ws (színház)

  • Csáki Judit
  • 2007. augusztus 30.

Színház

Ha jól emlékszem, még a Feketeország című Krétakör-produkció után mondta nekem egy gimnazista "tesztnéző", hogy azért kedveli - barátaival együtt - a Krétakör-előadásokat, mert lehet róluk beszélgetni a Pótkulcsban és a Szimpla kertben. Most meg azt olvasom a Hamlet-reflexiók egyikében, hogy úgy játszanak a színészek, mintha egy sör mellett elevenítenék fel a dán királyfi történetét. E pontos észrevétel meglehetősen sokrétű.

A színház sok, hagyományosnak tudott kelléke ugyanis feltűnően hiányzik a hamlet.ws című előadásból - nincs díszlet, jelmez, színpad, függöny, kellék és sok egyéb -, de még ami van, az is eltér a szokásos formától. Az előadás előtt például a színészek "civilben" (ez persze már megérdemel legalább egy kérdőjelet, tessék: ?) igazítják el a nézőket a gimnáziumi terem körülményei közt, figyelmeztetnek a melegre, az előadás hosszára, válaszolnak a kérdésekre, köszönnek az ismerősöknek - vagyis leszállnak a piedesztálról, azaz a színpadról.

És utána elmondják a szöveget. Eljátsszák, megelevenítik. Figurákat teremtenek, és viszonyokat köztük. Körünkben ülnek, és mindvégig kapcsolatot tartanak velünk; nemcsak a - mondjuk, stúdiótérben szokásos vagy lehetséges - szemkontaktust, hanem mást, és többet is annál. A szerepeket váltogatják - mindenki játszik mindenkit -, és bár látszólag random, vagyis tetszőleges a szerepformálások rendje, mégsem az, hisz minden spontaneitást, minden "sörmellettiséget", lazaságot megrendeztek itt; még a váratlan és kiszámíthatatlan helyzetekre való felkészülést is (ezt például a színészek kondíciójára, tehetségére építve).

Schilling Árpád és a színészek - Gyabronka József, Nagy Zsolt és Rába Roland - a Hamlet szoros és evidens olvasatát teszik elénk: mintha a mából metszették volna ki a történetet; legföljebb mutatis mutandis királyfi, kard, király, DániaÉ Nádasdy Ádám kutakodó, a klasszikus homály mögé furakodó, értelmező, értelmes és megvilágító fordítása egyenrangú alkotótárs a produkcióban: olyan nyelven közvetíti a drámát (nem a műre, hanem a benne tárgyalt drámára gondolok most), ahogy a fiatalok a Pótkulcsban beszélnének, ha nem ráznák le magukról a gyerekszobát.

Ez az előadás fiataloknak készült, gimnáziumokban játsszák a színészek, és kötetlen, bár nagyon is figyelmes és munkás beszélgetés követi a látottakat. Ez nem elsősorban a régi időket idéző népművelési gesztus, hanem önös, vagyis színházi érdek által vezérelt céltudatos tevékenység. Aki ezen a Hamleten nevelődik színházra, annak nem lesz gond a Peer Gynt három és fél órája, sőt. Aki ezen a Hamleten szereti meg a színházat, az tudja, mi a legfontosabb benne: a hitelesség. És azt is tudja, hogy ehhez nem maszk, díszlet meg a nézőtől való távolság kell, hanem jó színészek és tiszta célok. A Krétakör visszavándorolt a színházcsinálás kezdetéhez - Shakespeare előttre. Amikor a színházhoz még nem kellett más, csak a játszó személyek és a közönség. A darab később jött a képbe.

A közönség pedig velük tart ezen az úton; jól emlékszem a diákok vihogással-nevetgéléssel oldott feszültségére az első percekben (amikor hónapokkal ezelőtt az igazi célközönséggel láttam az előadást); majd a felismerés okozta fokozott figyelemre, aztán az ellazulásra, a felszabadultságra. Ez utóbbi teremti az aktív közönséget, amely épp úgy dolgozik az előadás sikeréért, mint a színészek, csak más eszközökkel.

Ez termi aztán a felismerést (és nem holmi lóláb módra viselkedő rendezői üzenet), hogy "Hamlet én vagyok, és te vagy, és ő is Hamlet". Hogy Nagy Zsolt szenvedélyes, kamaszos Hamletje előbb cinikus-rezignált, önironikus, önmagát marcangoló, vívódó, nehezen cselekvő, reflektált Hamletté válik Rába Roland játékában, majd megbölcsül és leszámol, amikor Gyabronka József szól ki belőle. Mégsem lépcsőzetes a három alakítás, mégsem egy értelmezés tágulása és fokozatossága, hanem olyan, mint egyetlen ember: vissza-visszavált régebbi önmagára, cikázik a személyiség elemei köztÉ

A számos vendégszöveg (József Attilától Goethéig, de egyáltalán nem baj, ha a néző egyiket sem ismeri föl; hiszen a dalokat biztosan fölismeri) és vendégeffektus (a rap, a beat-boxing és egyéb, az ifjaknak kedves momentum) már kevésbé Hamletről, inkább a színházcsinálásról beszél. Annak sziporkázó, egyszerre érzéki és szellemi gyönyörűségéről. A hatás elemeit elfedve annak befogadói kiteljesedéséről.

A végén - "oktat, nevel és szórakoztat" - a nevelésben tétetik lépés: a színház pénzbe kerül. A három Hamlet-színész "kalapozik", füzetet kínál cserébe a pénzért - mi meg boldogan nyúlunk a zsebünkbe, és több pénzt veszünk ki onnan, mint amennyit az elején vettünk volna.

A Hamlet történetének evilági, vagyis mai aspektusa másként szól a "rossz lóra tett" Poloniusról, az "elrosszult" Claudiusról, és a sodródó, bűntudatos örök anyáról is. Nem szolgáltat igazságot, nem büntet, nem dicsér: lenni nehéz, ezt mondja. Még azt sem, hogy érdemes - végtére a néző is hozzáadhat valamit a látottakhoz.

Krétakör, Teleki Blanka Gimnázium, augusztus 25.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?