rés a présen

Nem a szavak

  • rés a présen
  • 2021. november 17.

Színház

Pataky Klári koreográfus

rés a présen: Mondhatjuk a legutóbb bemutatott Csönd című előadásodra, hogy pandémikus mű?

Pataky Klári: Igen, a darab kifejezetten abból indult ki, hogy mi történt, történik körü­löt­tünk az elmúlt években. Ez egy olyan helyzet, amilyent a mi életünkben még soha nem tapasztaltunk. Lezárt városok, kiürült utcák, rémítő hírek halottakkal megtelt hűtőkocsikról. Tulajdonképpen egy haláltánc. Egyéni szinten pedig szorongás, aggodalom, bezártság. Ezt a megváltozott világot szerettem volna valahogy formába önteni, és ehhez a középkori haláltánc műfaja tűnt a legmegfelelőbbnek. A következő kérdés az volt, hogy hogyan lehet ma, a 21. század nyelvén, a kortárstánc nyelvén ábrázolni a haláltáncot. Aztán arra jutottam, hogy igazából nem is ez a mostani helyzet a haláltánc, hanem az emberiség pusztító létezése, ami után jött a csönd. A darab elején van egy kicsit őrült, kicsit duhaj tánc, nálunk ez jelképezi az emberiség önpusztító létét, majd ezt követik a „csönd” képei. Belassulás, tetemek, zaklatottság, elfojtás, magány.

rap: Számodra mik a járvány tanulságai?

PK: Bevallom, nem hozott igazán drasztikus változást az életembe, mivel előtte már két évig zömmel otthon voltam a kislányommal. 2020 decemberében, a pandémia közepén kezdtünk el dolgozni, nagyon jó érzés volt, hogy végre közösségben voltam. A darab 2021 februárjában elkészült, csak nem mutathattuk be közönség előtt. Inkább utólag csapódott le bennem, hogy ez az időszak pszichésen mennyire megterhelő volt, főként a társas érintkezések lecsökkenése miatt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.