rés a présen

„Nem tudnak megnyugodni”

  • rés a présen
  • 2022. szeptember 14.

Színház

Hód Adrienn koreográfus   

rés a présen: A brémai Unusual Symptoms Companyvel dolgoztál az elmúlt két pandémiás évben. Hogy sikerültek az előadások?

Hód Adrienn: A Harmonia című táncelő­adás premierje idén februárban volt. Első Coexist című, a Trafóban is bemutatott közös munkánk után ismét meghívott a Theater Bremen társulata Molnár Csabával. A társulat táncosai mellett, öt mozgássérült, illetve – Gustavo Fijalkow szakértő-kutató teóriája szerint – „nem normatizálható testű” is bekerült a produkcióba egy 150 fős casting után. A Covid miatt a három hónapos előkészítésből egy alapos másfél év lett, így volt idő mindenre. A darabot elhívták a mainzi Tanz Kongress szakmai programjára, most szeptember 3-án pedig a düsseldorfi Tanzmesse programján volt látható. Reméljük, elindul turnéra a Harmonia amellett, hogy Brémában repertoáron marad mindkét előadás.

rap: Magyarországon mi lesz a dolgod?

HA: A trafós bemutató után megkeresett minket Kopeczky Kata, az ArtMan Egyesület ArtMenők ifjúsági csoportjának vezetője, hogy művészeti képzést szervez fiatal, nem normatizálható testű emberek számára. Heti egyszer tartanának egy táncműhelyt, ahol a kreativitáson, önkifejezésen van a hangsúly, és mi is be fogunk kapcsolódni. A németországi siker és támogatottság után ezt nulla forint működési háttérrel kezdjük el. Egyébként pedig próbáljuk karbantartani a társulatunkat, a Hodworksöt, és a MU Színházban menni fog még a Pirkad és Grace című előadásunk, a Trafóban pedig az Amber. Az idén fele pénzből gazdálkodunk jó esetben, és hallom, hogy időszakosan bezárnak a stúdiók, a próbatermek, limitált lesz a fűtés, vagyis újra ki kell találni a munka kereteit.

rap: Németországban is ez van?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.