„Sérül a szakmaiság” – A Magyar Színházi Társaság elnöke a POSZT-ügyről

  • Kovács Bálint
  • 2015.04.21 10:47

Színház

Az elmúlt hetek eseményei alapjaiban rengették meg a Magyar Színházi Társaságot, mondja Csizmadia Tibor, aki a következő elnöki mandátumért már nem indul.

magyarnarancs.hu: Mi történt azon a megbeszélésen, amelyen kiderült, hogy Csáki Judit nem lesz tagja a POSZT zsűrijének?

Csizmadia Tibor: Nem egy megbeszélésről van szó. Március 16-án azért hívtuk meg a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) képviselőjét, hogy sok minden más mellett a zsűri személyi kérdéseiről is döntsünk. Ezen a megbeszélésen az MTT részéről Szabó Ágnes (a Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatója, az idei évtől a POSZT OFF-programjának egyik felelőse – K. B.) jelent meg, akinek még nem volt jogosítványa arra, hogy az MTT álláspontját képviselje. Amikor mi elé tártuk a jelöltjeinket – akiket a tagszervezeteink javasoltak –, azt mondta, ezt meg kell beszélnie az ő elnökségével. Láttuk azt a listát is, amit ő hozott, és szóvá tettünk néhány nevet, amelyek nem tetszettek nekünk róla. Elvitte a listákat, tárgyalt az MTT elnökségével, majd március végén kaptunk egy névsort arról, hogy szerintük mi legyen a zsűri összetétele. Ekkor elkövettük azt a hibát, hogy amikor Csáki Judit felhívta Vajda Mártát (a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkárát – K. B.) azzal, hogy úgy tudja, nincs benne a zsűriben, Márta ezt kész tényként közölte vele, mintha az elnökség már feldolgozta volna. Az utána indult polémia egy nem végleges döntést turbózott fel. Ugyanakkor tény, hogy mivel a listán volt egy kritikus (Zsigmond Andrea, aki azóta visszalépett – K. B.), azt hittük, ha korábbi évek gyakorlatát követve kiesik néhány név, az nem kavar ekkora vihart.

Előzmények

Április 8-án nyílt levelet tettek közzé színikritikusok, miután a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) nem fogadta el a Színházi Kritikusok Céhe által jelölt zsűritagot, Csáki Juditot. Az aláírók bojkottálják a POSZT-ot. A felhíváshoz – amelyet mások mellett a Magyar Narancs kritikusai kezdeményeztek – azóta bárki csatlakozhat a Revizor oldalán, ezt meg is tette számos színházi alkotó és más művész, értelmiségi.

A Színházi Kritikusok Céhe és a nagy presztízsű Örkény Színház azóta kilépett a Magyar Színházi Társaságból. Az Örkény két előadását válogatták be a POSZT-ra, ezeket lejátsszák Pécsett, de csak versenyen kívül. Ugyanígy visszalép a versenytől két független társulat, a STEREO Akt és a Szputnyik Hajózási Társaság.

2012 februárjától megváltozottt a POSZT tulajdonosi szerkezete: a kétharmados többségű Pécs városa mellett az egyharmados részen egyenlő arányban osztozik az addigi szakmai tulajdonos, a Magyar Színházi Társaság, illetve az új belépő, a Magyar Teátrumi Társaság. Ez is része volt az MTT elnöke, Vidnyánszky Attila által meghirdetett „területfoglalásnak”.

 

magyarnarancs.hu: A Magyar Színházi Társaságnak (MSZT) milyen szempontok szerint voltak kifogásai az MTT listáján szereplő nevekkel kapcsolatban?

CST: Volt olyan, akiről a politikai elfogultság gyanúja miatt kértük, hogy ne legyen benne a zsűriben, és ezt az MTT akceptálta.

magyarnarancs.hu: Azt mondtad, Csáki Judit kiesése még nem volt végleges döntés – valójában lett volna esély arra, hogy mégis bekerüljön a zsűribe?

CST: Amíg egy döntés nem végleges, addig mindig lehet tárgyalni róla. De érzékelhető volt egy ellenállás, ami körülvette Csáki személyét. Az alapelv az volt, hogy nem a személyekről kell vitatkoznunk, hanem tudomásul kell vennünk ezt a delegálási módszert, és a POSZT megosztott tulajdonosi szerkezete miatt figyelembe kell vennünk bizonyos paritásos elveket. Bár a tudomásulvétel és a konszenzus néha ugyanazt jelenti, mégsem ugyanazt a fogalmat értjük a két különböző szón.

magyarnarancs.hu: Elhangzott bármilyen egyeztetés során, hogy mi a baj Csáki Judit személyével?

CST: Mivel nem volt közvetlen egyeztetés, nem hangzott el. Judit megosztó személyiség – de ez nem lehet ok arra, hogy „kihagyódjon” a zsűriből. A dolog nem a személyről szól, hasonló meggondolásból – a paritásos elv alapján – még két személy, a rendezők és a drámaírók jelöltje is kimaradt a végső listáról.

magyarnarancs.hu: Tehát Csáki és ez a két személy volt az, akit feláldoztatok, hogy mindenki számára elfogadható legyen a lista?

CST: Igen.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

magyarnarancs.hu: Miért nem fordult az MSZT a Színházi Kritikusok Céhéhez újabb egyeztetés vagy valamilyen konszenzusos megoldás keresése érdekében, amikor felmerült, hogy a céh jelöltje mégsem kerülhet a zsűribe?

CST: Ez tulajdonképpen teljesen jogos kérdés, és ebben nem vétlen a Színházi Társaság. Amikor az MSZT vezetése érzékelte, hogy Csáki személye probléma lehet, el kellett volna kezdenünk egy kommunikációt a tagszervezetünkkel még azelőtt, hogy a név az MTT elé kerül. Igen ám, de mivel tavaly Csáki Judit személyével senkinek nem volt semmi baja (a kritikusok tavaly is Csákit jelölték a zsűribe, aki akkor magánéleti okból kényszerült visszalépni – K. B.), nem merült fel bennünk, hogy idén gond lehet.

magyarnarancs.hu: Milyen ügyekben köteles a Színházi Társaság a Teátrumi Társasággal tárgyalni?

CST: Mivel a POSZT szakmai tulajdonosai 50-50 százalékban az MSZT és az MTT, alapvető szabály, hogy szakmai kérdésekben meg kell egyeznünk, vagy tudomásul kell vennünk a másik döntését. Az MSZT soha nem akart kettészakadást; már az is fájdalom, hogy a POSZT-nak két ügyvezetője és két válogatója van – ezek szerint egy személy nem élvezi a két társaság bizalmát. Igyekszünk konszenzusra jutni, mert szeretnénk, ha a szakmát nem egy vonalzó választaná el egymástól, már csak azért is, mert az MSZT-ben vannak idézőjelben „jobboldali” vezetésű színházak is. Nem érezzük úgy, hogy a magát jobboldaliként definiáló MTT mellett mi vagyunk a baloldali szervezet.

magyarnarancs.hu: Ezt mégis lehet úgy látni, hogy ha együttműködtök a nyíltan jobboldali MTT-vel, azzal vállaljátok a saját baloldaliságotokat.

CST: Erre nem tudok mit mondani. Ez nem igaz. Az elnökségünkben zajló viták bizonyítják, hogy a vezetőségben is mindenféle álláspontok ütköznek. Mi deklaráltan nem vagyunk politikai szervezet. Más kérdés, hogy ilyen környezetben hogyan lehet, lehet-e a szakmaiságot képviselni.

magyarnarancs.hu: Amikor az MTT deklaráltan politikai alapon megalakult, miért nem tiltakozott valamilyen módon az MSZT? Miért nem fogalmaztátok meg, hogy egy nem szakmai alapon létrejött színházi szervezet nem lehet legitim?

CST: Ez a kérdés nem merült fel. Vannak más színházi szervezetek, ernyőszervezetek, mint amilyen például a Független Előadó-művészek Szövetsége (FESZ) is – tudomásul kell venni, hogy ez egy széles paletta. Ahogyan azt is tudomásul kell venni, hogy az évek során az MTT az MSZT-vel megegyező méretű szervezetté vált.

magyarnarancs.hu: A POSZT ügyein kívül milyen esetekben szokott az MSZT az MTT-vel egyeztetni?

CST: Úgy gondolom, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben közösen tudunk fellépni, kötelességünk együttműködni. Legutóbb a független társulatok számára pluszforrást kérő levelet írtuk alá a FESZ-szel és az MTT-vel együtt. Persze vannak abszolút kudarcok is, például az NKA színházi és táncbizottságának kurátori jelölése: fájdalmas volt, hogy a FESZ jelöltjei közül senki, az MSZT-i közül csak Molnár Piroska került be, aki ebben a közegben vissza is lépett a munkától. Így egyoldalú kuratórium jött létre. Sokszor érzem úgy, hogy az MSZT háttérbe szorul, ilyen általában a díjak felterjesztésének kérdése is. De nem a sértődés, hanem a szakma képviselete fontos.

Szakmai konzultáció Nemcsák direktor úrral

Szakmai konzultáció Nemcsák direktor úrral

Fotó: MTI

magyarnarancs.hu: Milyen általában a kapcsolat az MSZT és az MTT között? Milyenek az erőviszonyok, milyen köztetek a kommunikáció?

CST: Amikor Vidnyánszky Attilával úgy beszélgetünk, mint rendező a rendezővel, az rendben van. Amikor politikai vagy emberi dimenziók – például a sértettség – merülnek fel, elveszítjük a fonalat, és sérül a kommunikáció. De érzek egyfajta készséget az MTT részéről az együttműködésre, nincs szó elhatárolódásról. Más kérdés, hogy ennek mi a végeredménye, hogy tudunk-e közös platformot létrehozni, eredményt felmutatni. Az erőviszonyok tekintetében nem az MSZT és az MTT vetélkedését látom, hanem azt, hogy bizonyos emberek, akik közelebb vannak a politikai döntéshozatalhoz, el tudják érni, hogy azok a dolgok, amiket mi például a Nemzeti Érdekegyeztető Tanácsban vagy máshol megbeszélünk, mégse úgy valósuljanak meg.

magyarnarancs.hu: Többször elmondtad: az első számú cél az, hogy minden évben megvalósuljon a POSZT. De miért olyan fontos, hogy mindenáron legyen POSZT?

CST: A POSZT még mindig az a kiemelt figyelmet érdemlő találkozó, seregszemle, verseny, amelyik egyfajta keresztmetszete a magyar színházi életnek, még ha nem is biztos, hogy az utóbbi években a legjobb előadásokat mutatja be. A legutóbbi nyilatkozatokból is az látszik, hogy ott lenni a POSZT-on kiemelt nívót jelent.

magyarnarancs.hu: Idén a válogatók úgy hozták nyilvánosságra a beválogatott produkciók listáját, hogy minden előadás fölé odaírták, ez közös, ez Balogh Tibor, ez pedig Perényi Balázs választása. Majd a színikritikusok POSZT-bojkottot hirdettek, amihez megannyi fontos közéleti szereplő csatlakozott, végül négy előadás visszalépett a versenyzéstől. Így is azt gondolod, hogy a POSZT kiemelt figyelmet érdemel és komoly nívót képvisel?

CST: A POSZT-on az egész magyar színházi élet ítéltetik meg. Legfontosabb funkciója, hogy látleletet ad a magyar színházi életről, ha nem is a legkiemelkedőbb, de válogatói szempontból a legfigyelemreméltóbb előadásokról. Az idén meghívott előadások között vannak függetlenek, ráadásul pályakezdők is – szerintem fontos, hogy a POSZT fókuszál erre, másodlagos, hogy versenyben vagy sem. Nagyon rossz lenne, ha a válogatók azt mondanák, hogy hat versenyző az én előadásom, hat pedig a tied, és nem lenne közös metszet – remélem, idáig nem jutunk el. De abban látok egyfajta karakánságot, izgalmat, hogy néhány előadásnál az egyik válogató igenis név szerint vállalja, hogy azt ő képviseli a másik ellenében. Nézhetem úgy a produkciókat, hogy ezt Balogh Tibor, ezt pedig Perényi Balázs válogatta be: kinek van igaza, milyenek az értékrendek?

magyarnarancs.hu: Nem is lenne olyan helyzet, amire azt mondanád, akkor inkább ne is legyen POSZT?

CST: A két társaság közötti egyeztetésnek mindig van egy olyan vetülete, hogy sérül a szakmaiság. De amíg vannak független produkciók vagy olyan előadások, mint amilyet Zsótér Sándor rendezett a Nemzetiben, vagy amilyeneket az Örkény Színházban mutattak be, addig jelen van a szakmaiság.

false

 

Fotó: MTI

magyarnarancs.hu: Mi a Magyar Színházi Társaság szerepe a mai Magyarország színházi életében?

CST: Május 11-én lesz a következő közgyűlésünk: ott ez sarkalatos kérdésként fog felmerülni. Én az eddig elmondottakkal adnám meg erre a választ, de a közgyűlésen biztosan sok más szempont is megjelenik majd.

magyarnarancs.hu: Az MSZT-ből az elmúlt hetekben kilépett két tagszervezet, a Színházi Kritikusok Céhe és az Örkény Színház is. Mi lenne, ha folytatódna a tendencia? Meddig legitim a Magyar Színházi Társaság?

CST: Addig, amíg a társaság tagsága úgy ítéli meg. Ha egy ponton túl feleslegesnek látja az MSZT működését, akkor a társaság természetesen megszűnik.

magyarnarancs.hu: Hétfőn összeült az MSZT elnöksége. Milyen álláspontot fogalmaztatok meg a zsűri összetétele kapcsán kialakult ügyben?

CST: Hosszú vita volt, és nem is értünk a végére. Szerdán találkozunk a Teátrumi Társaság képviselőivel, és tovább folytatjuk az egyeztetést. Három dologban jutottunk egységes álláspontra. Egyrészt: a mostani POSZT-ot a lehető legkisebb szakmai vérveszteséggel meg kell valósítani. Másrészt: felkészülve a májusi közgyűlésre, végig kell gondolnunk az MSZT szerepét, és a közgyűlés elé tárni a most is átbeszélt problémákat. Harmadrészt: a mostani elnökségnek lejár a mandátuma, beleértve az elnököt is. Az elnökség tagjait a tagszervezetek delegálják, az elnök személyét pedig egy jelölési procedúra eredményeként a közgyűlés dönti el. Én két ciklust végigcsináltam, legközelebb már nem indulok.

magyarnarancs.hu: Megrengették a Színházi Társaság alapjait az elmúlt hetekben történtek?

CST: Én személy szerint úgy érzem, hogy igen. Ráirányult a figyelem egy csomó létező problémára, amelyeket meg kell beszélni.

Neked ajánljuk