rés a présen

„Szétosztottuk a dalokat”

  • Narancs
  • 2021. október 27.

Színház

Kautzky Armand színész

rés a présen: Hogyan találtál rá az Art Színtérre és kinek a választása volt a Mirandolina-rendezés?

Kautzky Armand: Az Art Színtér egy fiatal színházi vállalkozás, de már jó néhány bemutató áll mögöttük, amit a távolból nagy örömmel néztem. Kaptam egy hívást Pozsgai Zsolttól, aki átírta és rendezte volna itt Machiavelli színdarabját, már kész szerep­osztással, hogy sajnos nem lesz ideje és nem vállalnám-e, hogy beugrok a rendezői székbe. Gondolkodási időt sem kértem, mert boldogan vállaltam. Elolvastam a darabot és láttam, hogy egy fergeteges, pikáns reneszánsz vígjátékról van szó. Nem ismertem a színészek felét, így lutri volt, hogy tudunk együtt dolgozni, de így utólag azt mondhatom, hogy kiválóan ment. Nyár közepén kértek fel és szeptemberben már próbáltunk.

rap: Mi volt a koncepciód a színpadra állításhoz?

KA: Úgy gondoltam, hogy ezt a darabot eredeti miliőben, eredeti stílusban kellene ábrázolni, nem farmerban és edzőcipőben, hanem reneszánsz kosztümökben. Az illik a vérbő commedia del’arte-hez. Papp Janó jelmeztervező nagyon otthon van ebben a korszakban, Mira János díszlettervező pedig alkotott egy középkori hangulatot idéző teret. Fecske Dávidot, aki eredetileg csak a jeleneteket összekötő dalokat énekelte volna, felkértem, hogy legyen a zenei vezető. Fergeteges 20. századi délolasz slágereket válogatott össze az O sole miótól a Just a gigolóig. Az olvasópróbán kiderült, hogy jól énekelnek a színészek. Sáfár Mónika primadonnaként is remekelt. Tulajdonképpen szétosztottuk a dalokat, így mindenki meg tudott mutatkozni a jeleneteken belül egy-egy rá jellemzővel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.