étel, hordó - Hemingway

  • .
  • 2010. március 25.

Trafik

Kalandra és egyébként is éhesen bolyongunk a Kosztolányi Dezső téren, logikus, hogy a környék természeti adottságait igyekszünk kihasználni. A Feneketlen-tó felé vesszük az irányt, aminek a helyén valaha téglagyár állott, de a 19.
század végén már csak a talajvíz. A terület történetét az elmúlt százvalahány évben igyekeztek hátborzongatóvá tenni, de a téglagyári zombikat vagy a Loch Ness-i szörnyet máshol keressék. Nemrég olvastuk: "Rendszeresen búvárok tisztítják a tó mélyét, amely egyébként korántsem feneketlen, egyesek ugyan 30-40 métert is vizionálnak, de a tó legmélyebb pontja körülbelül öt méter lehet. Takarítás közben a búvárok, ha téglagyári munkások holttestét nem is, de számtalan furcsa kincset leltek már odalent: bevásárlókocsit, köztéri padokat, de még iratokkal tömött aktatáskát is. A legnagyobb meglepetés mégis akkor érte a Feneketlen-tó ipari búvárjait, amikor a mélyben egy több millió forintot tartalmazó csomagra bukkantak."

Ezek után ki a fene kíváncsi, hogy mi lehet még odalent?

Különben is, az "idefent" sokkal kacifántosabb képet mutat. Azt a több száz köbméteres lepusztult sitthalmot, ami szembejön velünk, egykor a Budai Parkszínpadnak hívták, és fénykorában a szórakoztatóipar teljes termékskálájával kedveskedtek benne. Nekünk például a Mojszejev együttest és a Hobo Blues Bandet is volt szerencsénk megtekinteni a 20. század derekán, mert akkoriban az járt a fejünkben, hogy a változatosság gyönyörködtet.

Vélhetően ugyanezt gondolta a tóparti étterem tulajdonosa is, amikor a rendszerváltás előtt még Parknak mondott zenés-táncos szórakozóhely helyére tengerparti hangulatot álmodott. A Hemingway elnevezés természetesen az öreg halászra utal, a hajópadlós, fonott székes, tengeri állatokkal dekorált helyiség pedig olyan, mint egy luxusbárka St. Tropez környékéről. A személyzet profi, a teríték kifogástalan, s mindennek tetejébe tökéletes a kilátás a tóra. Kár, hogy a mediterrán illúziót jócskán megtépázza, hogy a távolban fehér vitorla helyett csupán a 19-es villamos araszol.

De a gyöngybabos, juhsajtos, burgonyagombócos mangalicalevestől (950 Ft) mindjárt másképp látjuk a világot. A vízben álló, kopott horgászstégek helyett luxusjacht szeli a habokat, Alain Delon és Lino Ventura integet: "Bocs, srácok, van még egy kis dolgunk, de utána megihatnánk egy Cinzanót."

A mi dolgunk viszont az, hogy örüljünk a fokhagymás kacsahússal és bazsalikomos vargányával boldogított gnocchinak (2590 Ft) - alacsonyabb hőmérsékleten a krumpli himnusza lehetne. Így csak egy kellemes sláger, ami (noha megjárja) nem sokat időz a listákon. Nem így a kacsasteak fenyőmaggal, balzsamos gyömbéres aszalt szilvával, mandulás burgonyakrokettel (3590 Ft). A tökéletesen elkészített húsról még véletlenül sem jutna eszünkbe, hogy valaha toll volt a közelében. Omlik, mint a parkszínpad bejáratán a vakolat, s az izgalmakat a szilvás mártás még tovább fokozza. Sajnos a krokettről már nem lehetünk ilyen jó véleménnyel: ha a gnocchit leslágereztük, most katonanótát mondanánk, hiszen egyértelműen "egyenruhát" visel.

A végére azonban a koronázás marad, a marcipános, csokoládés rétes (1100 Ft) minden várakozásunkat felülmúlja, így hát örömmel állapítjuk meg, hogy a környéken nem csak a kincskereső békaembernek terem babérlevél.

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.