DÍJ Az Acapulcói Nemzetközi Filmfesztivál fődíját Koltai Lajos filmje, a Sorstalanság nyerte.
GYÁSZ 59 éves korában, hosszú betegség után elhunyt Billy Preston: az amerikai billentyűst a Let It Be, a The White Album és Abbey Road című lemezeken való közreműködése miatt az ötödik Beatle-nek is nevezték, de a Sticky Fingers, az Exile on Main Street, a Goats Head Soup, az It's Only Rock'n Roll és a Black And Blue albumokon való közreműködése alapján akár a hato-dik Stone is lehetett volna. Sokan mások is igénybe vették tehetségét (Ray Charles, Little Richard, Bob Dylan, Barbra Streisand, Aretha Franklin, a Sly and the Family Stone, George Harrison, Quincy Jones), igazán nagy saját slágere azonban viszonylag kevés akadt (Outa Space, Nothing From Nothing).
ANIMÁCIÓK ZÁGRÁBBAN Hét alkotással képviselteti magát Magyarország a zágrábi Animafest animációs filmfesztiválon. Európa egyik legrégebbi ilyen rendezvényének versenyprogramjába Csáki László Darazsak, ludak, körtefaÉ, Laurence Bergeot-Veréb Felfüggesztett idő, M. Tóth Géza Maestro és Nagy Lajos Fából faragott Péter című munkáját hívták meg, az információs programban pedig Cakó Ferenc Randevú, Macskássy Kati Sosemvolt Cigányország és Ulrich Gábor Mielőtt című munkáját vetítik.
HANDKE VISSZAADJA Miután Peter Handke Heine-díjjal való kitüntetésének híre felkorbácsolta az indulatokat, a balkáni háborúért felelős szerb politika melletti kiállása miatt támadott osztrák író a feszültség további szítását megelőzendő, nyilatkozatban mondott le a düsseldorfi elismerésről. A Handke körüli vita néhány hete Franciaországban erősödött fel, amikor a Comédie-Francaise kivette a jövő szezon műsortervéből Handke egyik darabját.
DÍJ A Zoboki Gábor által tervezett Művészetek Palotája nyerte az FIABCI (Nemzetközi Ingatlan Szövetség) és a Wall Street Journal által alapított, FIABCI Prix d'Excellence elnevezésű elismerést a kulturális létesítmény kategóriában. A díjat Bangkokban adták át.
MAJOR JÁNOS Hosszú évek után újra önálló kiállí-táson mutatja be munkáit Major János grafikusművész. A Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeumának Oratóriumá-ban rendezett tárlat július 2-ig tart nyitva. Illusztrációnk: A plátói szerelem emlékműve (2005).
ÉPÍTÉSZETI BIENNáLE A 10. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjában kiállítandó installáció előkészületeit időről időre bemutatják az érdeklődőknek. A Nemes Attila által koordinált, re:orient - rejtett hálózatok architektúrája című projekt eljutott a második prezentáció fázisába. Elkészült a budapesti kínai piacok és kereskedelmi központok urbanisztikai vizsgálata, feltérképezték a kínai kapcsolati háló szerepét. A szeptember 10-től november 19-ig nyitva tartó biennále a nagyvárosi építészet és társadalom témája köré szerveződik - a magyar kiállítás a migráció, a mobilitás és a társadalmi integráció kérdéseit vizsgálva kapcsolódik a központi témához.
1956, KÉPEN, ÍRÁSBAN Élünk! Okt. 23. Ifjúság, forradalom, megtorlás címmel állítottak össze kiállítást az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a forradalmat követő vizsgálati dossziékból származó írott dokumentumokból és a nyomozati eljárások során összegyűjtött fényképekből. Az itt láthatóhoz hasonlóan főként eddig ismeretlen vagy kevéssé ismert felvételeket bemutató kiállítás június 30-ig tekinthető meg (Eötvös u. 7.).
A magyar forradalom - 1956 - Napló címmel látott napvilágot egy VIII. kerületi, 14 éves pesti diák naplója: a fakszimile kiadásban kézírásos bejegyzések mellett korabeli fotók, röpcédulák és újságkivágatok találhatók. Az 1956. október 23-tól 1957. március 15-ig vezetett naplót egy lomtalanításkor gyűjtögető kereskedőtől az Ecseri használtcikk- piacon vásárolta meg Molnos Péter művészettörténész, kiadására Kieselbach Tamás galériatulajdonos vállalkozott. Felkutatták a napló íróját, a most 74 éves Kovács Jánost is, akinek egy szociális otthonban adták át a kinyomtatott kötetet. Június 16-án, Nagy Imre kivégzésének évfordulóján az 1956-os Intézet kiadásában jelenik meg a napló párja, melyet ugyanazokban a napokban a fiú akkori legjobb barátja, Csics Gyula írt.
MEGHALT LIGETI GYÖRGY 83 éves korában Bécsben elhunyt Ligeti György, a múlt század második felének egyik legjelentősebb zeneszerzője. Hosszabb ideje betegeskedett már, az utóbbi három évet tolószékben töltötte. 1923-ban, az erdélyi Dicsőszentmártonban született. Kolozsváron, majd a háború után Budapesten Farkas Ferencnél, Bárdos Lajosnál, Kadosa Pálnál és Veress Sándornál tanult. "Életem a náci időszakban és a kommunista uralom idején tele volt kockázattal, s úgy hiszem, a mai napig visszatükrözöm ezt az érzést" - idézte egy nyilatkozatát az osztrák hírügynökség. A náci időszakban édesapját és fivérét megölték, ő túlélte a munkaszolgálatot, s miután átvészelte a műveinek cenzúrázásával sújtott 50-es éveket, 1956-ban elhagyta Magyarországot. Kapcsolatba került a nyugat-európai kortárs zenei avantgárddal, s dolgozott a korszak egyik legfontosabb elektronikus zenei stúdiójában, Kölnben. Műveire (Artikulation; Apparitions) és egyéni kompozíciós technikájára az 50-es évek végén figyeltek fel igazán. Hatvanas évekbeli művei közül kiemelkedik a Cello Concerto, a Requiem, a Lux aeterna és az Atmosphéres (utóbbi három darabja részleteit Stanley Kubrick felhasználta a 2001: Ûrodüsszeia filmzenéjében, később ugyanő a Musica Ricercata II-t vette igénybe a Tágra zárt szemekhez). Ligeti játékos énekhangkezelését 1978-ban, Stockholmban bemutatott operája, a Le Grand Macabre vitte tökélyre. 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Műveit az utóbbi években kezdték itthon is játszani (az UMZE Ligeti-estjéről a Narancs június 1-jei számában írtunk Ujjé a Ligeti címmel; megemlékezésünk a jövő héten).
