mi a kotta? - A dán Goethe

A közelgő Budapesti Tavaszi Fesztivál fővendége Dánia lesz, ám ennek halvány előjelére némi kutakodással már az e heti koncertprogramban is rálelhetünk. A Pannon Filharmonikusok vasárnapi koncertjén ugyanis, melyet a hazánkban mind gyakrabban megforduló Oliver Dohnányi vezényel majd, Haydn C-dúr oboaversenye és az Újvilág szimfónia előtt egy meglepő módon dán érdekű szimfonikus költemény is felhangzik a cseh Smetana életművéből (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 7., fél nyolc).

Mert bár az 1858-as alkotás címszereplője, Haakon Jarl - vagy másként Haakon Sigurdsson, a "Nagy" - a norvég középkor legendás uralkodója volt, alakját egy dán literátor, Adam Gottlob Oehlenschläger (1779-1850) tragédiájából kölcsönözte ki Smetana. "Hasznára válna-e a költészetnek, ha a görög mitológia helyett az északi mitológiát alkalmazná?" - hangzott a koppenhágai egyetem 1800-ban kiírt pályázatának kérdése, s Oehlenschläger (romantikus ábrázatát illusztrációnk mutatja) előbb igenlő válaszával elnyerte a pályadíjat, majd azonmód hozzá is látott az alkalmazáshoz, méghozzá oly nagy sikerrel, hogy 1829-ben egész Skandinávia költőfejedelmévé koszorúzták az utóbb nemcsak Smetanát, de a mi elfeledett Michalovich Ödönünket is komponálásra ösztönző irodalmárt.

A babérkoszorú átnyújtásának ünnepi aktusára a lundi székesegyházban került sor, s ez a tény átsegíti ajánlónkat a szakralitás terepére, ami annál is fontosabb, mivel a hét igen gazdag a vallási tartalmakat esztétizáló művekben. A Concerto Budapest Stravinsky-misét, s a napokban forróvérű filmalakként is megcsodálható zeneszerző Korálvariációit és Zsoltárszimfóniáját kínálja vasárnapi hangversenyén (Thália Színház, március 7., fél nyolc), míg a Szent István Gimnázium együttese Molnár András nagy búsultát kísérve a Psalmus Hungaricust tűzi programjára (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 6., hat óra). Verdi halotti miséjével a Brnói Filharmonikus Zenekar és szövetkezett társai lépnek majd fel nálunk - tenor szólistaként a pozsonyiak Pillangókisasszony-vendégjátékának beugró létére is remek Pinkertonját, Michal Lehotskyt dobogóra szólítva (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 9., fél nyolc). De egy Mise című kompozícióval zárul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar pénteki koncertje is, melyen a másfél hete klarinétosként megtapsolt nagyszerű Jörg Widmann karmesteri pálcát ragad, hogy saját szerzeményeiből vezényeljen egy teljes estére valót (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 5., fél nyolc).

"A következő szimfonikus költeményem családi életem egy napját ábrázolja majd. Részben lírai, részben humoros mű lesz - a hármas fúga össze fogja hozni a papát, a mamát és a csöppséget." Richard Strauss körvonalazta ekképp a Symphonia domestica majdani programját, s e mű boldog-kedélyes összevisszaságával zárul majd a Szegedi Szimfonikus Zenekar szerdai koncertje (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 10., fél nyolc), jókora hangulati váltást teremtve Bartók III. zongoraversenyének előadása után. S végezetül a zongorakoncert-irodalom egy másik nagy próbatételét, a Mozart-versenyművek közül sokak által legnehezebbnek ítélt B-dúr zongoraversenyt Ránki Dezső abszolválja majd a Miskolci Szimfonikus Zenekar fővárosi vendégszereplésén (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 8., fél nyolc).