mi a kotta? - Így bűnhődnek a királygyilkosok

"Az embernek a szíve vérzik, mikor látja pocsékká téve a történelmet, látja bőgni és ugrálni, mint egy kecskét Petur bánt, Hunyadi Lászlót s a névtelen hőst, Imre hercegünket." Az idei esztendő két megemlékezettje kerül össze e merőben kétes bölcsességű idézetben, melynek szerzője a száz éve elhunyt, s amúgy majd minden véleményével telibe találó Mikszáth Kálmán. A nagy író (ráismernének a mellékelt fiatalkori portrén?) 1886-os cikkei között nemcsak a fenti mondattal sújtott az idős Erkel Ferenc felé, hanem a következő élccel is: "Az Erkelek megint adhatják üres házak előtt a szegény szerencsétlen Bánk bánt, aki tudom, sohasem ölte volna meg Gertrudist, ha tudja, hogy Erkel úr ír róla operát.

Így bűnhődnek, uraim, a királygyilkosok!"

Nos, a Tavaszi Fesztivál keddi programján most aligha üres házak előtt, s bizonnyal nem büntetésképpen adják majd a Debrecenből Budapestre telepedő, autentikus Bánk bánt - Vidnyánszky Attila rendezésében, Kocsár Balázs vezénylete alatt (Thália, március 30., hét óra). A XIII. század, a lelkiismeretlen nőcsábítás, s a II. Endre által is megharcolt keresztes hadjárat témája a fesztivál egy másik, igaz, jóval derűsebb operaprodukcióján is szerephez jut majd. Szegedről ugyancsak a Tháliába látogat ugyanis Rossini egyik legutolsó operája, az Ory grófja, benne a nősző vágyában apácának öltöző címalakkal, a zenekari árokban a karmester Pál Tamással, s korántsem mellesleg a meghódítani vágyott Miklósa Erikával a női főszerepben (március 27., hét óra). Az 1828-as vígoperáról a lelkes elismerés felsőfokán nyilatkozott a fiatalabb, ám Rossinit mindössze fél esztendővel túlélő pályatárs, Hector Berlioz, akinek drámai legendáját, a Rákóczy-indulóval gazdagított Faust elkárhozását ugyancsak felkínálja számunkra a heti koncertprogram: nemzetközi szólistagárdával, Lukáts Andor rendezésében és Hollerung Gábor avatott irányítása alatt (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 29., fél nyolc).

Egyebekben a Berliozzal barátságra lépett Chopin bicentenáriuma valóságos tort ül az elkövetkező napokban: vasárnap Vásáry Tamás (Uránia, március 28., fél nyolc), majd hétfőn előbb Hauser Adrienne (Márványterem, március 29., hat óra), utóbb pedig a lengyel Pawel Kowalski (Uránia, március 29., fél nyolc) lát a zongorázáshoz - a mazurkáktól a keringőkig. S kerek évforduló híján, ámde így is jócskán bejáratott hagyomány gyanánt a fesztivál programját ezúttal is ékesíteni fogja a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Bartók-estje a zeneszerző születésnapján (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 25., fél nyolc). A karmester természetesen Kocsis Zoltán lesz, s a fellépők sorában az I. zongoraverseny magánszólamával Ránki Dezső, míg számos kórusművel az Antal Mátyás vezette Nemzeti Énekkar jut majd előadnivalóhoz. Míg Brickner Szabolcs a Bartók-estet záró Kodály-mű, a Psalmus Hungaricus szólistájaként lép a dobogóra. Kodály Zoltán amúgy az évfordulós Dohnányi Ernő oldalán is feltűnik majd, méghozzá az Operaház vasárnapi felújításán, ahol a Seregi László által balettesített Változatok egy gyermekdalra nyomában az örökbecsű Székelyfonó adatik (március 28., hét óra).