"Egy nap hazatérve nagyon szomorú voltam. Arra gondoltam, hogy a Mester nemsokára meghalhat, és akkor jutott eszembe az Adagio cisz-moll témája." Maga Bruckner emlékezett vissza ekképpen a Mester, azaz Wagner elvesztését előre elsirató - "sehr feierlich und sehr langsam" - második tétel születésére, s a szimfónia ősbemutatójára már valóban a nagy pályatárs halála után, 1884-ben került sor. Ez az elhíresült Adagio aztán utóbb is gyakran játszott gyászzene maradt, s még Hitler rajongása is ráakaszkodott e tételre, úgyanynyira, hogy a náci rádió éppenséggel eme zeneszám nyomában jelentette be a sztálingrádi vereséget 1943-ban, majd pedig Hitler halálát 1945. május elsején.
A hét másik nagy szimfóniáját a MÁV Szimfonikus Zenekar szerdai koncertjén hallhatjuk, ahol Jean Sibelius V. szimfóniájával zárul majd a program (Operettszínház, május 26., hét óra). A rendhagyó módon háromtételes mű a cári uralom alatt egzisztáló finn önkormányzat megrendelésére készült, méghozzá Sibelius ötvenedik születésnapjára, s így az általános ünneppé megtett napra, 1915. december 8-ára maga az ünnepelt gondoskodott a meglepetésről. A Rodrigo de Carvalho által vezényelt esten az ugyancsak északi Peer Gynt - 1. szvit nyomában, és Sibelius szimfóniája előtt a brazil Heitor Villa Lobos 1948-as Szaxofonversenye szólal majd meg - Csepregi Gyula szólójával. A kontraszt, amit a bővérűen délszaki muzsika, a szaxofon szokatlan főszerepe, valamint a kiváló dzseszszista megjelenése teremthet, tán még érdekesebbé válhat, ha utalunk rá: a Sibelius-szimfónia első tételének egy mozzanata felbukkan John Coltrane A Love Supreme című legendás albumán is. Igaz, az idézet vélhetőleg csak áttételes: Coltrane-t alighanem a Sibelius dallamát bejátszó Bernstein-musical, A városban ihlette meg egy futó pillanatra.
Vagy tán inkább egy villanásra, hogy a hét egy további rendezvényét, a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok pénteki műsorát is szövegünkbe rántsuk, ahol is Arthur Rimbaud versei és az azokra írt Britten-dalciklus, a Megyesi Zoltán által elénekelendő Villanások (Les Illuminations) számai alkotják a zenei-irodalmi programot (Petőfi Irodalmi Múzeum, május 21., hét óra). S végezetül egy valóságos illuminációt, azaz díszkivilágítást érdemlő zongoraest: hétfőn Ránki Dezső Robert Schumann Gyermekjeleneteit és C-dúr fantáziáját játssza majd nekünk a Rádió Márványtermében, egyszersmind a Rádió Márványterméből (május 24., hat óra).
