Tranzit

Hogy Horvátország közútjain - mondjuk, bármelyik határátkelőtől a tengerpartig - gyakorlatilag összefüggő a kocsisor, arról naponta jönnek ez idő tájt hírek, de talán akkor sem árulunk el különösebb újdonságot, ha hasonlókat közlünk Prágáról. A turisták által preferált Vencel tér-"városi tér-Károly híd-Vár gyalogos viszonylat a szezon eleje óta többé-kevésbé mozdulatlannak mondható, meg nem erősített híresztelések szerint egy német turistacsoport a mondott Vencel térről indulva előbb érte el a nyugdíjkorhatárt, mint a Károly hidat.

Hajszálpontosan érkezik. Magas, kisportolt testalkatú. Ruhája igényes: márkás ing, különleges farmer, méregdrága cipő. Zselézett haj, frissen borotvált, határozottságot és elszántságot tükröző arc, kemény, hideg tekintet. Messziről jött ember azt mond, amit akar: állításait nem állt módunkban, de nem is akartuk ellenőrizni. Története az esetleges túlzásokkal együtt is tartalmazza azokat az információkat, amiket nem hagyhatunk figyelmen kívül, ha magunkra és a korunkra gondolunk.

Mi sem ellenszenvesebb a kávéházi nosztalgiánál. Azok a bizonyos idők ugyanis visszavonhatatlanul elmúltak, a mai, újrapumpált kávéházakban nincs és soha nem is lesz szellemi élet, és aki ezen kesereg, a korszellem gyászhuszárja csupán. A visszarévedés mégsem kárhoztatható, mert ha hagyományt akar teremteni az ember, előbb vissza kell nyúlnia a hagyományokhoz. Nagyjából ez a gondolat hozta létre a Zila kávéházat Pestszentlőrincen.

Az esztend›t az autóipar is Uszáma bin Ládin jegyében kezdte: mindenki a várt recesszióval volt elfoglalva, ami aztán közel sem lett olyan súlyos - több nagy gyártó még növelni is tudta a forgalmát. Egy autóipari áldozata azért mégis volt a WTC-merényletnek.

Avilágútlevél kézhezvételéig a Magas-Tátrában (Csorba-tó, Lomnic, Tátrafüred, az Encián) és az Alacsony-Tátra ismert pályáin (Chopok, Certovica, Donovaly) százezrek tanultak meg síelni, de a rendszerváltás után az északi megyék iskolásai magukra maradtak.

Túlzás lenne azt állítani, hogy megerőltető. Az 56-os villamos végállomásától indulva legfeljebb ötszáz métert kell az enyhe emelkedőn gyalogolnunk, és máris a kiszemelt célpontnál vagyunk. Mivel ez a levezetőnek sem igazán nevezhető fél kilométer az Országos Kéktúra része, lehetnének akár illúzióink is.

Az autósiskolák közti árverseny miatt a szolgáltatások minősége az utóbbi tíz évben oly mértékben romlott, hogy egyes vélemények szerint az iskolák kétharmadának képzési engedélyét be lehetne vonni, míg csupán negyedük tekinthető minőségi szolgáltatásnak. A közlekedési hatóság tehetetlen, az olcsó árral és villámképzéssel hitegetett ügyfél pedig hallgat.

2002. január 1-jétől a gyermekes családok autóinak kötelező tartozéka lett a biztonsági gyermekülés.

több mint ötven magyar hegymászó szenvedett halálos kimenetelű balesetet.

Noha az Országos Kéktúra egy nagyszabású európai turista-útvonalnak is része, kíváncsi lennék annak a taxisnak az arcára, akit arra kér a Keleti pályaudvaron egy külföldi bakancsos, vigye már el a legközelebbi pontra, ahol rácsatlakozhat az ösvényre. Pedig a megoldás kézenfekvő: az út természetesen olyan pontok mentén halad, amelyeket méltán neveznek "népszerű budapesti kirándulóhelyeknek". De hogy egészen pontosak legyünk, a kék jelzés nyugati irányból (Írott-kő felől) a Bécsi út Pilisborosjenő és Üröm közötti szakaszán, a Solymári-völgynél éri el a fővárost, és a Csúcs-hegy, a Hármashatár-hegy, Hűvösvölgy és Máriaremete érintésével hagyja el.

Elsőnek a Balaton. A hatvanas években az illetékesek ilyennek álmodhatták a szabadidő tartalmas eltöltését, sőt többet mondok: a paradicsomot. Vakító napfény, sátrak, frottírtörülközők, távolban egy fehér vitorla. A kemping füve zöld, a zuhanyzó padlójáról enni lehet, sőt van hideg sör is. És persze mindenütt pompás autók: Skodák, Wartburgok, Moszkvicsok. Ha a Kádár János Baráti Társaság azt a képregényrajzolót kérné föl, aki a Jehova Tanúinak is dolgozik, hogy idealizálja cseppecskét a szocializmust, valami hasonlót kanyarintana a kockákba. Legfeljebb a kemping nevét változtatná Holidayről Zójára. De ahhoz még neki sem lenne bátorsága, hogy három, pléddel letakart szélvédőjű Ferrarit is rajzoljon. Az túl dekadens volna.

A hetvenes években a Trabantot és a Wartburgot a Tour de Belgique rendkívül erős futamaiban csak a hazai pályát kiválóan ismerő belga versenyző tudta megelőzni. Most viszont egyszerre három minisztérium kezdett manőverbe azzal a szándékkal,

De úgy képzeljék el, hogy egyáltalán. Nincs esemény. Belvárosán ötpercenként átzörög egy villamos, a nagyerdei tóba vágott vécéülőkében sás terem, félholt béka kuruttyol a gumiabroncs peremén. A sugárúton szemét libben, kátránypapír, buszjegy, intimbetét, a törött padokon ájult részegek gubbasztanak. A kongó, félhomályos éttermekben szalonnával tűzdelt hortobágyi pecsenye rendelhető, ha a szakács hajlandó felkelni, és hosszas rábeszélésre megsüti. Csend van, néha fúj a szél, a lakosság ilyenkor aggódva pislog a Hortobágy felé, eső lesz talán. Becsukja a spalettákat a cívisházak ablakán, eső lesz, mormolja, ne menj sehová, anyukám. Az asszony egyetértve bólint; szerencsére egyáltalán nem akart menni sehová. Már volt a piacon, vett egy jó kövér libát. Nem lett eső, állapítja meg az ember, amikor napok múltán újra kitekint, egy rettenetest ásít, s komótosan megvakarja a kutyát. Minden komoly író, színész és sportoló fejvesztve menekül, a rangos művészeti produkciók messze elkerülik. Színháza vegetál, tömény unalomba fullad, a mozikban harmadosztályú filmeket vetítenek. Állítólag több tízezer diák rejtőzködik benne, de jelenlétük nem érzékelhető. Mondják, komoly kulturális hagyományokkal rendelkezik, úgymint Csokonai Vitéz Mihály, megmutatnák a síremlékét a helyiek szívesen, de nem érdekel senkit, nincs kinek. Kölcsey lakóházát lebontják, tégláiból disznóól lesz Kabán. Turista, ha idetéved, megtekinti a Nagytemplomot, ami előtt, fakultatív, Kossuth Lajos szobra is megszemlélhető. A függetlenségi hagyomány, veri a mellét az idegenvezető, a szabadság őrhelye meg minden ilyenek, unott képpel bólogatnak a tűző napon az idegenek, aztán vásárolnak egy képeslapot, amelyen a Nagytemplom és Kossuth Lajos látható. Ha kicsivel korábban merészkednek erre, láthattak volna olyan házat is, ahol - szintén a helyi hagyomány részeként - ez a felirat fogadja a betérőt a szemöldökfán: Tedd be az ajtót, ha bejöttél, mert kimegy a disznó. Köszönöm.