A tenger alatti kábelek világa

Az üvegszálon túl

Tudomány

A tenger alatt futó kábelek leginkább úgy kerülnek elő a sajtóban és a közbeszédben, ha valami elszakítja egyikét-másikát. Pedig nélkülözhetetlen, méregdrága létesítményekről van szó, s lefektetésük, valamint üzemeltetésük egyaránt hatalmas üzlet.

A közelmúltban történt több szándékos – vagy némely jóhiszemű forrás szerint véletlen – rongálás irányította a figyelmet a tenger alatt futó kábelekre. A vizsgálat még tart, de az eseteket összeköti egy gyanúsan közös motívum: valamilyen orosz vagy kínai, állítólag békésen úszkáló, majd a nyílt vízen horgonyt vető halászhajó (esetleg tartályhajó) volt a tettes, és az incidens a viszonylag sekély vizű Finn-öbölben vagy a Balti-tengeren következett be.

A leegyszerűsítően internetkábeleknek nevezett jeltovábbító berendezések tulajdonosai között akadnak telekommunikációs cégek, viszonylag frissen feltűnt technológiai óriások, kormányzati szervezetek vagy különböző konzorciumok.

Övék az üveg

A tenger alatti kábeleket hagyományosan nagy telekommunikációs vállalatok létesítették és üzemeltették, mint például a Verizon, a BT vagy a Telstra. Ezek a cégek leginkább a saját infrastruktúrájuk fejlesztése érdekében fektették le kábeleiket, hogy javítsák a nemzetközi adatkapcsolatot. Az elmúlt években azután követték példájukat a technológiai gigavállalatok (Google, Facebook/Meta, Microsoft, Amazon), amelyek egyre nagyobb részt vállalnak a kábelfektetésben és -üzemeltetésben. Ezek a cégek leginkább a saját hálózati kapacitásukat biztosítják az adat-, benne a felhőszolgáltatásokhoz és a streaming platformokhoz. Szükség is van erre, az előrejelzések szerint a kábelek kritikus fontossága tovább erősödik a nagy adatátvitel terén az 5G-hálózatok, az egymással kommunikáló okos kütyük, azaz a „dolgok internete” (IoT), valamint a mesterséges intelligencia támasztotta növekvő igények miatt.

A tenger alatti kábelek lefektetését fizikailag gyakorta nemzetközi konzorciumok végzik, amelyek különböző cégeket és kormányzati szervezeteket tömörítenek. E csoportok szétosztják egymás között a költségeket és a kapacitást, jó példa erre az SEA-ME-WE 6 kábel, amely Ázsiát, Európát és a Közel-Keletet köti össze. Akadnak emellett olyan cégek is, mint például a SubCom vagy az Alcatel Submarine Networks, amelyek nemcsak a kábeltelepítéssel foglalkoznak, hanem esetenként üzemeltetik is a már működő adattovábbító rendszereket, akár más vállalatok megbízásából. Néha kormányzati szervek is részt vesznek a kábelrendszerek finanszírozásában és üzemeltetésében, különösen akkor, ha a nemzetbiztonsági vagy stratégiai célok ezt indokolják.

Miért is fontos, hogy kik a kábelek tulajdonosai? Mindenekelőtt adatbiztonsági szempontból. A kábelek tulajdonosai kontrollálhatják az adatforgalmat, ami nem csupán adatvédelmi, de geopolitikai szempontból is jelentős szempont. A tulajdonosok dönthetnek arról is, kinek és milyen áron biztosítanak hozzáférést a hálózatukhoz. Az pedig józanul belátható, hogy e hálózat stratégiai jelentőségű infra­struktúra, ezért a regionális vagy világhatalmak nagy figyelemmel kísérik, hogy ki birtokolja és üzemelteti ezeket a rendszereket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.