A tenger alatti kábelek világa

Az üvegszálon túl

Tudomány

A tenger alatt futó kábelek leginkább úgy kerülnek elő a sajtóban és a közbeszédben, ha valami elszakítja egyikét-másikát. Pedig nélkülözhetetlen, méregdrága létesítményekről van szó, s lefektetésük, valamint üzemeltetésük egyaránt hatalmas üzlet.

A közelmúltban történt több szándékos – vagy némely jóhiszemű forrás szerint véletlen – rongálás irányította a figyelmet a tenger alatt futó kábelekre. A vizsgálat még tart, de az eseteket összeköti egy gyanúsan közös motívum: valamilyen orosz vagy kínai, állítólag békésen úszkáló, majd a nyílt vízen horgonyt vető halászhajó (esetleg tartályhajó) volt a tettes, és az incidens a viszonylag sekély vizű Finn-öbölben vagy a Balti-tengeren következett be.

A leegyszerűsítően internetkábeleknek nevezett jeltovábbító berendezések tulajdonosai között akadnak telekommunikációs cégek, viszonylag frissen feltűnt technológiai óriások, kormányzati szervezetek vagy különböző konzorciumok.

Övék az üveg

A tenger alatti kábeleket hagyományosan nagy telekommunikációs vállalatok létesítették és üzemeltették, mint például a Verizon, a BT vagy a Telstra. Ezek a cégek leginkább a saját infrastruktúrájuk fejlesztése érdekében fektették le kábeleiket, hogy javítsák a nemzetközi adatkapcsolatot. Az elmúlt években azután követték példájukat a technológiai gigavállalatok (Google, Facebook/Meta, Microsoft, Amazon), amelyek egyre nagyobb részt vállalnak a kábelfektetésben és -üzemeltetésben. Ezek a cégek leginkább a saját hálózati kapacitásukat biztosítják az adat-, benne a felhőszolgáltatásokhoz és a streaming platformokhoz. Szükség is van erre, az előrejelzések szerint a kábelek kritikus fontossága tovább erősödik a nagy adatátvitel terén az 5G-hálózatok, az egymással kommunikáló okos kütyük, azaz a „dolgok internete” (IoT), valamint a mesterséges intelligencia támasztotta növekvő igények miatt.

A tenger alatti kábelek lefektetését fizikailag gyakorta nemzetközi konzorciumok végzik, amelyek különböző cégeket és kormányzati szervezeteket tömörítenek. E csoportok szétosztják egymás között a költségeket és a kapacitást, jó példa erre az SEA-ME-WE 6 kábel, amely Ázsiát, Európát és a Közel-Keletet köti össze. Akadnak emellett olyan cégek is, mint például a SubCom vagy az Alcatel Submarine Networks, amelyek nemcsak a kábeltelepítéssel foglalkoznak, hanem esetenként üzemeltetik is a már működő adattovábbító rendszereket, akár más vállalatok megbízásából. Néha kormányzati szervek is részt vesznek a kábelrendszerek finanszírozásában és üzemeltetésében, különösen akkor, ha a nemzetbiztonsági vagy stratégiai célok ezt indokolják.

Miért is fontos, hogy kik a kábelek tulajdonosai? Mindenekelőtt adatbiztonsági szempontból. A kábelek tulajdonosai kontrollálhatják az adatforgalmat, ami nem csupán adatvédelmi, de geopolitikai szempontból is jelentős szempont. A tulajdonosok dönthetnek arról is, kinek és milyen áron biztosítanak hozzáférést a hálózatukhoz. Az pedig józanul belátható, hogy e hálózat stratégiai jelentőségű infra­struktúra, ezért a regionális vagy világhatalmak nagy figyelemmel kísérik, hogy ki birtokolja és üzemelteti ezeket a rendszereket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.