Vörös halál Új operációs rendszerében sajátos módon küszöböli ki a felhasználók számára jól ismert "kék halál" jelenségét a Microsoft. A rendszer legsúlyosabb rendellenességeit ezentúl vörös színű képernyő jelzi.
Digitális örökkévalóság Ian Pearson, a British Telecom futurológiai intézetének feje szerint kevesebb mint 50 éven belül áttölthetjük agyunkat egy szuperszámítógépre. Pearson szerint ha elég gazdagok vagyunk, az évszázad közepétől tudatunkat vincseszteren tárolhatjuk, a csóróbbaknak 2075-ig vagy legkésőbb 2080-ig kell várniuk.
Szélessávon ad a BBC A brit közszolgálati műsorszolgáltató szeptembertől ötezer háztartásban teszteli az interaktív digitális adástechnikát. Az ingyenesen letöltött, másolásvédett műsorok egy hét után törlődnek a tévéhez csatlakoztatandó dobozka merevlemezéről.
Vámpírelem Japán kutatók vércukorral működő elemet fejlesztettek ki, amely minden más vegyi anyag hozzáadása nélkül működik, és így folyamatosan energiával látja el az emberi testbe beültetett implantátumokat. A Tohoku egyetem által kifejlesztett elem pénz-érme nagyságú, és 0,2 milliwatt erősségű áramot termel.
Kuba Linuxra vált A kubai kommunista párt ifjúsági szervezetének lapja, a Juventud Rebelde szerint Kuba közigazgatásának számítógépeit fokozatosan Linuxra állítják át. Mostanáig az állami számítógépeken szinte kizárólag Windows operációs rendszer futott. A Linux és más nyílt forráskódú szoftverek nagy népszerűségnek örvendenek Dél-Amerikában.
Hat díj a magyar feltalálónak Ötven ország ezernégyszáz pályázója vett részt május 8-14. között az ötvenhatodik alkalommal megrendezett Intel ISEF tudományos és mérnöki versenyen. A huszonegy éven aluliak tudósolimpiájaként ismert rendezvény egyik kiemelt győztese Rátai Dániel, aki körülbelül harmincezer forintból olyan rendszert készített, amely különféle háromdimenziós számítógépes műveletek elvégzésére alkalmas, és egyfajta érintőképernyőként is működik. Rátai Dániel a Leonardo nevű eszközzel elnyerte a számítógép-tudomány kategória abszolút első díját, a legjobb teljesítményért járó díjat, és még az idei Nobel-díj-átadó ünnepségen is megjelenhet.
Hiszünk a földönkívüliekben A magyar felnőttek egyharmada meg van győződve arról, hogy a Földön kívül is van értelmes élet, további tizenöt százalékuk pedig azt gondolja, hogy van élet a Földön kívül, csak nem értelmes - derül ki a Marketing Centrum piackutató cég május eleji felméréséből. A válaszolók negyede (egész pontosan 24 százalékuk) véli úgy, hogy vannak értelmes lények a Földön kívül, és ezek már jártak is bolygónkon. Az "ufóhívők" táborában a férfiak, a fiatalok, az érettségizettek és a gazdagabbak képviseltetik magukat az átlagosnál nagyobb arányban. A diplomások csak a nem értelmes Földön kívüli életet valószínűsítik az átlagosnál gyakrabban, és nem nagyon hisznek abban, hogy jártak már a Földön földönkívüliek.
Digitális portré Elfertőződött combsérülés végzett Tutanhamon fáraóval, nem gyilkosság - állítják egyiptomi tudósok, miután konzultáltak olasz és svájci szakértőkkel. A legújabb vizsgálatok alapján kiderült az is, hogy Tutanhamon telt ajkú, kissé elálló fülű ifjonc volt - adta hírül a Múlt-Kor történelmi portál. Ezt mutatja róla az a portré, amely koponyája alapján számítógépes tomográfia segítségével rekonstruálta a fáraó ábrázatát. A 3357 évvel ezelőtt, 19 éves korában elhunyt fáraóról sokáig úgy tudtuk, gyilkosság áldozata lett, nevezetesen agyonütötték, mivel egy 1968-ban készült koponyaröntgen során két csonttöredéket találtak a tarkótájékán. Tutanhamon az egyiptomi Újbirodalomban uralkodott az i. e. XIV. században. Világhírét annak köszönheti, hogy Howard Carter régész 1922-ben érintetlenül találta meg a Királyok Völgyében lévő sírját: ez máig az egyetlen olyan ismert fáraósír, amelyet nem fosztottak ki az idők során.
Kötelező impresszum A júliusban hatályba lépő új osztrák médiatörvény bemutatkozásra kötelezi a "közvélemény formálóit". Az előírás vonatkozik a weboldalakra és például az e-mailben terjesztett hírlevelekre is - adta hírül az Index az APA nyomán. A médiatulajdonosok és kiadók törvényi kötelezettségévé teszik, hogy elektronikus tájékoztatóikban megadják a megfelelő személyek vagy cégek nevét, illetve postacímét. A közzétételi kötelezettség magában foglalja a tulajdonosi kör és az online médium alapvető irányvonalának ismertetését. Az úgynevezett "kis weboldalak", amelyeken egy adott cég szolgáltatásaira, termékeire és bemutatkozására vonatkozó adatokon túl "a véleményalkotást befolyásoló egyéb tartalom nem szerepel", mentesülnek a bővített közzétételi és helyreigazítási kötelezettségek alól. Az új osztrák médiatörvény kritikusai szerint nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy értelmetlen szabályokra bukkanjunk: a 40. és 50. paragrafus például úgy is értelmezhető, hogy az impresszum kötelezettsége a külföldi szerverekre is vonatkozik. A "belföldi terjesztésű médium" eredeti tárolási helye ugyanis könnyedén lehet a teljes internet.
Munkahelyi lehallgatás Az Egyesült Államok munkáltatóinak negyede rúgott már ki alkalmazottat azért, mert nem megfelelően - például magáncélra - használta az e-mailt. Az American Management Association és az ePolicy intézet közös felmérése azt is kimutatta, hogy a megkérdezett 526 vállalat hat százalékánál a telefonhasználat miatt is történt elbocsátás - adta hírül az Index. A cégek 5 százaléka lehallgatja a mobiltelefon-hívásokat, és nyolc százalékuk műholdas helymeghatározóval követi a vállalati flotta járműveit. A megkérdezettek háromnegyede követi nyomon, merre szörfölnek a weben az alkalmazottak, és 65 százalékuk tiltja bizonyos oldalak elérését. A monitoron megjelenő tartalmat, a billentyűleütéseket és a klaviatúránál eltöltött időt a cégek 36 százaléka tartja számon, és a munkáltatók fele kutakodik a felhasználók fájljai és e-mailjei között - derül ki a felmérésből.
