Mi az a killware?

Gyilkos kódok

Tudomány

A hálózatra kötött, távvezérelhető berendezéseink magukban rejtik a veszélyt, hogy valaki távolról átveszi felettük az uralmat. Minél komolyabb rendszerek távszabályozásáért felelősek az eszközök, annál nagyobb kárt tudnak okozni a támadók. Egy-egy kritikus rendszer hirtelen kiesése emberhalálhoz vezethet.

Arthur Hailey 1979-ben megjelent, Nagyfeszültség című regényében egy fiktív kaliforniai közműszolgáltató esik el a karbantartás hiánya, az extrém időjárás és az ökoterroristák tevékenységének együttes következményeként. Hailey könyvében a villamos művek elleni akcióhoz összehangolt robbantásos támadássorozatra van szükség – ma már ehhez elég az internet is.

Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter tavaly év végén arról beszélt a USA Today-nek, hogy olyan kibertámadásokat követtek el amerikai közművek, kórházak és közszolgáltatások ellen, amelyek – ha „sikeresebbek” – emberhalálhoz is vezethettek volna. A miniszter a SolarWinds elleni támadást hozta fel példának. A cég gyártotta szoftver a közép- és nagyvállalatoknak segít, hogy automatizálva tudják frissíteni és kezelni az infrastruktúrájukat. A SolarWinds programjai lehetővé teszik, hogy egy Microsoft- vagy Facebook-méretű cégnek ne kelljen minden routerhez és szerverhez odaküldenie az informatikust, hogy egy telepítőlemezzel frissítse a gépeken futó szoftvert. A SolarWinds rendszerét 2020 nyarán feltörték, az általa terjesztett kódhoz hozzáadtak egy kártevő-telepítő részt, majd a támadók hátradőltek és várták, hogy a cég azt tegye, ami a fő feladata: elterjessze a hackerek kártevőjét is tartalmazó kódot, mintha legitim frissítés lenne. A támadásnak a Fortune 500-as listán is szereplő nagy cégek, kormányügynökségek – köztük a Pentagon és a belbiztonsági minisztérium egyes részei is –, valamint kórházak és egyetemek estek áldozatul.

Emlékezetes eset a Colonial Pipeline távvezeték elleni támadás is (amelynek következtében hatalmas sorok alakultak ki az amerikai benzinkutaknál), vagy a világ legnagyobb húsipari cége, az Egyesült Államok mellett más országokban is jelen lévő JBS Foods megbénítása. A fenti akciók mögött álló REvil nevű orosz cyberbűnöző csoportot azóta letartóztatták Oroszországban.

Ismeretlen támadók 2021 februárjában behatoltak a 15 ezer lakosú floridai Oldsmar város vízműrendszerébe, és a vízben engedélyezett marónátron határértékét százszorosára emelve megpróbálták megmérgezni a lakosságot. A katasztrófát az akadályozta meg, hogy a vízművek munkatársai még időben észlelték a változást, és vissza tudták állítani az egészségügyi határértéknek megfelelő telítettséget.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. A nyitóciklus, a Cinegék első darabja az Oda című programvers, amely sűrített képekkel fekteti le egy vágyott, természetközeli, harmonikus világ alapjait.

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.