Tévétorrent

A hidegháború kémjátszmáinak világában játszódó hatrészes széria a legszebb reményekre jogosított. Le Carré témája Le Carré-i modorban – a sorozatipar brit profijai a BBC-nél séróból hozzák az ilyet, gondoltam, ezt nem lehet elszúrni. Tévedtem.

Az amerikai tévésorozatok mintha kezdenék felfedezni maguknak a történetmesélés mechanikájának korrodált csavarját, a megbízhatatlan elbeszélőt.

Noha a zsáner nagy napjai már rég elsüllyedtek a porban, azon a tényen semmi sem változtat, hogy a western nemesít. Nincs az a történet, ami nem emelkedik feljebb néhány szintet, ha postakocsis-seriffcsillagos közegbe helyezik, és pláne nincs olyan karakter, aki ne mutatna jobban forgótáras pisztollyal az oldalán. Ennyit még a Strange Empire készítői is ténylegesen felfogtak.

A politikai thriller bátor alkotói darázsfészekbe nyúltak. A darázsfészek a mindig forrongó Közel-Kelet, annak is az egyik legneuralgikusabb pontja, az izraeli–palesztin viszony.

A legjobban annak örülünk, hogy ennyire még mi sem vagyunk szerencsétlenek…

Remekbe szabott kis sorozat lett volna, ha időben eldöntik, akarnak-e folytatást, vagy nem. Az első négy epizódot még úgy írhatták meg, forgathatták le, hogy lesz második évad, az utolsó részeket viszont már azzal hozták sebtében tető alá, hogy itt a vége: ígéretes szálakat ejtettek el reflexió nélkül, és konfliktusokat lezáró könnyes melodrámákat húztak be, amelyek nem illenek az alapszövethez.

A Fox csatorna pontosan 9/11 után indította útjára Jack Bauert, a céltudatos, cselekvő, ám a morális szürkezónában vígan lubickoló terrorelhárítót, aki alig leplezetten a Bush-éra terrorizmus ellen indított háborúját volt hivatott legitimálni. Azóta sok minden történt: az amerikai csapatok kivonultak Irakból és Afganisztánból, és az állampolgárok már nem néznek el mindent a kormányzatnak.