A kordon záródik
Minek ment oda? Mármint Pekingbe Orbán? Ő kapaszkodott, hogy mehessen? A kézszorítás Hszi Csin-pinggel lett volna a látogatás célja, meg a gyárlátogatások, a Huaweinél, a Kínai Nemzeti Bankban vagy a BYD autógyártónál tett vizit?
Minek ment oda? Mármint Pekingbe Orbán? Ő kapaszkodott, hogy mehessen? A kézszorítás Hszi Csin-pinggel lett volna a látogatás célja, meg a gyárlátogatások, a Huaweinél, a Kínai Nemzeti Bankban vagy a BYD autógyártónál tett vizit?
Magyarország jelenlegi társadalmi berendezkedésének – legyen az akár olyan, amilyen – valójában egyetlen eszmei, történelmi alapja van, az pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc.
Németországban ugrásszerűen megnövekedett a politikai menedékkérők száma, és folytatódik a bevándorlásellenes AfD választási sikersorozata. Kétséges, hogy eredményre vezet-e az Európai Unió új menedékjogi eljárása.
Az alábbi írás a nyelv és identitás viszonyáról szól, ami szerintem sokkal bonyolultabb dolog annál, mint hogy egyszerűen elfogadjuk azt a kézenfekvőnek tűnő tételt, hogy „a nyelv a nemzeti identitás legfontosabb eleme”.
Lehetne most a lengyelekre mutogatni, hogy milyen mázlisták, valójában azonban a magyarországi ellenzéknek inkább saját magát kellene megvizsgálnia. Talán sosem tudta, mi volt a célja, vagy ha tudta is, soha nem tartotta magát ahhoz.
„Hajnalonként egy pékségben dolgozom.” „A helyi tévében műsorvezető vagyok.” „Ünnepnapokon ebédszállítás.” „Bébiszitterkedés.” „Gyerekeket szállítok sportfoglalkozásra háztól házig.”