film

A szénaboglyák mögött

  • 2024. július 10.

Visszhang

A görög és macedón határon lévő tó biztosítja a szerény megélhetést a folyvást anyagi gondokkal küszködő halásznak és családjának.

Tudja, melyik határőrnek kell halat adni, tudja, mit tehet a korrupt szövetkezeti vezetőkkel szemben (semmit), de otthon ő az úr a háznál, és nem nézi jó szemmel, hogy már huszonéves lánya döntéseket szeretne hozni alig létező magánéletéről. 2015-öt írunk. Az ország csődben, a gazdaszövetkezet szétlopva, ráadásul börtön is fenyegeti a hamis számlázásba keveredett balekot. Hacsak nem fogadja el az őt már korábban is bajba sodró sógora embercsempészésre vonatkozó ajánlatát. Egy menekült 1000 eurót fizet, és sokan akarnak átjutni az északi partra. Ám a túlterhelt halászcsónak felborul, és emberek fulladnak a vízbe. A halász ráadásul közvetlen munkatársának, lánya kedvesének is akaratlan gyilkosa lesz.

A klasszikus görög dráma minden elemét megtaláljuk itt, azonban nem csak a halász a sorsát elkerülni nem tudó tragikus hős. Az övé csak az első epizód. Ugyanezen történet másik olvasatában a felesége is bejárja a poklok útját. Bár mélyen hívő keresztény, ő is el kell, hogy adja lelkét a gátlástalan báty képében jelentkező gonosz(ság)nak, hogy az – egy albán vendégmunkásra kenve a gyilkosságot – kihozza a börtönből a férjét. A lányuk (szenvedés)történetét ismerjük meg végül, hogy lássuk, mégsem klasszikus tragédia ez, mert annak a végén helyreáll a világ rendje, és érvényesülnek az egyetemes törvények. A debütáns Asimina Proedrou munkája tíz kategóriában bizonyult legjobbnak tavaly a görög filmdíjon.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.