Visszhang: tévésorozat

Constellation

Visszhang

Minél komolyabban vesszük az űrutazás lehetséges elterjedését, annál jobban foglalkoztat minket, hogy mi lesz az itt maradókkal.

Az erről szóló filmek is, minimum a Csillagok között óta legalább annyira koncentrálnak a megszakadt kapcsolatokra, mint a jelenség szellemi-evolúciós oldalára. A Constellation igyekszik megversenyeztetni a két célkitűzést, de míg az életben talán győzedelmeskedhet a tudomány, a képernyőn esélye sincs az észnek az érzelmekkel szemben.

A nemzetközi űrállomáson egy új halmazállapot kutatásán dolgoznak, ám amikor a hajót eltalálja valami, a legénységének mihamarabb vissza kell jutnia az anyabolygóra. Bár a projekt vezetője – afféle földi kibicként – követeli, hogy a kísérleti eszközt is hozzák vissza, az egyedül maradt Jo csak­is a lányára tud gondolni. S e gondolatok egyre-másra alternatívnak tűnő univerzumokkal borzolják a kétségbeesett nő elméjét.

Az űrhajós filmekben mindig van valami szorongató, mert kérlelhetetlenül emlékeztetnek a halandóságra. Az elveszett asztronautáéra, akiről az égre nézve sejtjük, hogy ott van valahol, de már nincs vele kapcsolatunk, és még ennél is jobban az itt maradókéra, akiknek fentről nézve végképp világossá válik a kisszerűségük. A sorozatban ábrázolt furcsa, reverz keszonbetegség szinte eltörpül emellett, mégis felkavaró, amit a jól tartott titkok, egy esetleges doppelgänger szál és a sci-fik új generációs Sigourney Weaver-e (Noomi Rapace) is növel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.