Visszhang: film

Enola Holmes 2

Visszhang

Mit keres a Netflix két húzó sorozatának (Stranger Things; Vaják) főszereplője egy Sherlock-filmben, immár másodszor is?

Nyilván egy vagyont – bravó, Watson! Millie Bobby Brown, Henry Cavill, Sherlock Holmes és a negyedik, falakat áttörő kosztümös film, már hogyne érné meg visszatérni a bűnelkövetés helyszínére (ismét csak Harry Bradbeer rendezői útmutatását követve).

Enola Holmes nem kotnyeles kislány többé, hanem (majdnem) felnőtt nő, aki saját magánnyomozói vállalkozásba kezd. Természetesen bátyja árnyékából akkor sem tudna kilépni, ha nem egy ügyefogyott kislányt látnának benne a 19. századi angol férfiak. Egyetlen ügyét egy gyerektől kapja, aki eltűnt nővérét keresi. A lányról hamar kiderül, hogy táncosként dolgozott, így adott körülmények között az eset viszonylag könnyen felgöngyölíthető lenne, a szálak azonban jóval messzebb vezetnek.

Akármit is gondolunk az efféle könnyed szórakoztatásról, igazságtalan lenne azt állítani, hogy hiba volt elkészíteni az Enola Holmes 2-t, hiszen, amire vállalkozik, azt többnyire teljesíti is. A történet nem a legelejétől található ki, a Guy Ritchie-féle Sherlockból átültetett képi megoldások üdítőek, a cselekmény pedig épp elég kapkodó ahhoz, hogy ne legyen időnk elmélázni a hibákon. Bár a célközönség nem csak a továbbra is gyerekként működő Brown és a (spoiler!) végig felöltözve maradó Cavill kombója miatt zavaros, de ne feledjük, hogy nem gondolkodni vagyunk itt. Arra ott vannak helyettünk Holmesék.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.