Visszhang: koncert

Fischer Iván és az Amszterdami Concertgebouw Zenekara

Visszhang

Nem dobtuk hanyatt magunkat a patinás holland együttestől, de csalódást sem okoztak.

Fischer Iván, aki két éve a tiszteletbeli vendégkarmesterük, Bartók Táncszvitjét vezényelte. Nagyszerű egységben a vonóskar, jól fújtak a fafúvósok, és még azok a pontatlanságok sem szegték a kedvünket, amelyeket egy ilyen kaliberű együttesnek ritkábban illene elkövetnie. De az est legszebb perceit a szintén Bartókot, a fiatalkori Hegedűversenyt játszó Kelemen Barnabás okozta.

Az ifjú zeneszerzőt még ifjabb szerelme, Geyer Stefi ihlette, az álmos szemű, kerek arcú hegedűs, akit fennkölt, tudálékos és udvariatlan levelekkel zaklatott, míg kosarat nem kapott. Két tételből áll a darab, az elérhetetlen kedves ideális és torz portréjából – de gyönyörű vagy, menj a fenébe! –; az elsőben Kelemen húzza maga után a zenekart, erős, mint egy gőzmozdony, de szárnyal, mint a madarak, csupa érzés és álom a játéka. A másodikban pedig annyi oldalát mutatja a groteszknek, hogy öröm hallgatni. Egyszerre villant virtuóz technikát, de mindent a közlendő érdekében, az utolsó ütemekben pedig pajkos bohócként grimaszol a zenekarra. Kevesen tudják ezt így eljátszani a világon. Ráadásként Bachot hallottunk, a d-moll sarabande-ot, annak is kincset ért minden másodperce.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.