Visszhang: könyv

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák

Visszhang

Alíz és a dédnagymamája a jelenben él, de a jelen olyan, mint a fakéreg: bevonja a múltat.

Ezzel Alíz akkor szembesül, amikor a Városliget ősrégi nyárfáját, amely mellett nap mint nap elsétáltak a Dédivel, kivágják. Az évgyűrűk a szemük előtt örvénylenek, és képesek visszamesélni őket a letűnt időkbe. „Amikor a Dédi kislány volt, még nem volt telefon, internet és számítógép, ezért vagy egymillió könyvet elolvasott és fekete-fehér férfiakba volt szerelmes” – s látjuk a Dédit Rofusz Kinga remek, a szöveggel egyenértékű rajzain, fiatalon. Először 1896-ban járunk, az Ezredéves Kiállítás évében, a Liget felett léghajó lebeg. S innen már a Dédi és a dédpapa szerelmének regényes, csöppet sem fekete-fehér történetében vagyunk. De ez egy „diszkrét időörvény”, senki nem szédül bele a hiányba, viszont amikor csak akarnak, képesek ki-be járni az emlékek között. Eljutunk Alízékkal a műjégpályára, megnézzük a kiállított bálnát, és közben arról is nagyon sok mindent megtudunk, hogy mit érezhetett a Dédi a háború alatt, amikor a Ligetet tévedésből lőni kezdték. A könyv egyik legszebb jelenete a felszabadulás képe. Amikor a pincékből, óvóhelyekről feltántorgó túlélők körtáncba kezdenek az éle­tet ünnepelve, s jelképes évgyűrűket képezve. Velük táncolnak a túlélő épületek is. „Örüljön, hogy maga csak a kalapját hagyta el, nekem a hidam nincs meg!” – veti oda az egyik pillér a kupoláját sirató Közlekedési Múzeumnak. Szerelmi vallomás ez a könyv a Ligethez. Nem csak gyerekeknek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.