Visszhang: sziget

Grandson

Visszhang

Talán nincs is nagyobb élmény egy fesztiválon, mint ottragadni egy számunkra teljesen ismeretlen előadó koncertjén.

Úgy kezdődött, hogy felrohant a színpadra egy rövidgatyás srác Rage Against the Machine-pólóban, bilinccsel a csuklóján. Utóbbit még az első dal (6:00) közben letépte magáról, mi pedig ugráltunk vele több mint hetven percen keresztül. Grandson figurájában egyszerre van meg egy old school rapper lazasága, egy autentikus punkzenész pusztító dühe és egy pop-metal énekes profizmusa, aki gond nélkül vált üvöltésből nagy ívű, tiszta refrénéneklésre. Zeneileg is nagyjából ezekből a stílusokból táplálkozik, amihez tökéletesen passzol a mindössze egy dobos fiúból és egy gitáros lányból álló kísérő zenekara. Az amerikai-kanadai énekes-rapper láthatóan minden pillanatát őszintén élvezte a koncertnek, amit meg is hálált a fokozatosan gyarapodó, egyre lelkesebb és egyre hangosabb közönség. A küzdőtéren tényleg mindenki azt érezhette, hogy olyasvalaki áll a színpadon, aki önmaga ünnepeltetése helyett maradandó közösségi élményt akar nyújtani az egybegyűlteknek. Jó volt a főhős felszólítására körbenézni, átintegetni a kordon túloldalán állóknak, és tudatosítani, hogy milyen sokfélék vagyunk. Jó volt látni az egymást megölelő embereket, amikor egy ballada (Heather) kapcsán a mentális betegségekkel küzdők nehézségei kerültek szóba. Jólesett a színpadról hallani, hogy egy országot sem lehet megítélni a rasszista kormánya alapján.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."