VERZIÓ 20.: Visszhang

Hawar, száműzött gyermekeink

  • - barotányi -
  • 2023. november 22.

Visszhang

Az Iszlám Állam rémtetteinek könyvében az egyik legszörnyűbb fejezet az észak-iraki jazidi közösség ellen végrehajtott „etnikai tisztogatás”.

2014 augusztusában és őszén több ezer embert (főleg férfiakat és fiúkat) öltek meg a dzsihádisták által eretneknek, sőt sátánistának tekintett közösség tagjai közül, s ezrekre rúgott azon nők, néha egészen fiatal lányok száma, akiket szexrabszolgaságba kényszerítettek. A megerőszakolt nők gyermekeit (már ha egyáltalán kiszabadultak) a jazidik tisztátalannak, az Iszlám Állam fattyainak tartják, s kivetik maguk közül. Pascale Bourgaux belga riporter egy olyan jazidi nőt követett kamerájával, aki mindenáron vissza akarja kapni kislányát, Maryát: „Ana” (ahogy a filmben emlegetik) talán az első olyan túlélő jazidi anya, aki a hallgatást megtörve hajlandó beszélni a vele és sorstársaival esett szörnyűségekről. Még ha arcát – biztonsági okokból – nem is láthatjuk, a szemét, a tekintetét viszont néha igen, és ez mindennél többet mond. Kísérőivel bejárja Kurdisztán iraki, majd szíriai oldalát, közben bepillantást nyerhetünk a jazidi közösség mindennapjaiba, ünnepeibe, s tanúi lehetünk a közelmúlt borzalmaival való szembenézésnek is, amelynek tragikus módon része a közösségből kitaszított gyerekek elutasítása is. Nem árulunk zsákbamacskát, az anya végül találkozik lányával – a börtönben ülő dzsihádista apa kurd szüleinél, akik befogadták unokájukat, hogy egy újabb csavar is kerüljön ebbe az egyszerre megrázó és felemelő történetbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.