Visszhang: koncert

HS7 – 25

Visszhang

Az elmúlt három évtizedben megbizonyosodhattunk róla, hogy nem létezik a soha többé össze nem álló zenekar fogalma, legalábbis idehaza.

Az elmúlt három évtizedben megbizonyosodhattunk róla, hogy nem létezik a soha többé össze nem álló zenekar fogalma, legalábbis idehaza (ami a külföldi együtteseket illeti, a Smiths még tartja magát, meg persze a Beatles, de ők egészen más okokból). Nem nyert volna túl sokat az, aki 2015-ben arra fogadott volna, hogy néhány éven belül összeáll a Heaven Street Seven; igaz, mindössze két fellépés erejéig tart a reunió. Az elsőre most került sor a Budapest Parkban, lényegében telt ház előtt, és olyan volt az este, mint egy osztálytalálkozó – csak az maradt távol, aki nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Az összeállás apropója egyrészt a 25 éves jubileum, másrészt a Cukor című album 20. évfordulója, de mivel a koncert csúszott egy évet a Covid miatt, az említett lemezről mégsem csendül fel olyan sok szám. A nyitódal stílszerűen a Mikor utoljára láttalak, és a „Heveny” érdekes módon a nagy slágereket ellövi kb. a koncert felénél, kétharmadánál. Ez persze nem baj, mert a játékidőbe így beférnek olyan különlegességek, mint az első, még angol nyelvű lemezről a Burn, illetve az utolsó albumról a 974. A zenekar remek formának örvend, mintha el sem telt volna az a hat év (Szűcs nótázós manírjai is az elviselhetőség határain belül maradnak), és a koncertet a Heveny az eleve zárószámnak született Tudom, hogy szeretsz titokban című opusszal fejezi be. Aki akar, az majd Orfűn repetázhat; aki mindkét buliról lemarad, az reménykedhet egy újabb egyesülésben pár év múlva. Soha rosszabb osztálytalálkozót; én a parkból kifelé menet a H7-es buszt HS7-nek nézem, ami vitathatatlanul az eufória jele.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.