Visszhang: film

Moffie

Visszhang

Oliver Hermanus filmjének címe a melegekre az afrikaans nyelvben használt becsmérlő kifejezést veszi kölcsön, de az ocsmány közeg és a mindent átható erőszak közepette makacsul keresi a szépséget és a gyengédséget.

Az angolosan finom megjelenésű, de holland nevű Nicholas van der Swart fehér dél-afrikai tiné­dzserként tölti kétéves kötelező katonai szolgálatát 1981-ben. Az ország épp harcban áll a kommunista támogatású Angolával, a dél-afrikai fiatalokat pedig macsó, rasszista szlogenekkel és brutális kiképzéssel igyekeznek harci készültségben tartani. Nick dolgát nehezíti, hogy a sereg belső ellenségként kezeli a meleg férfiakat, miközben ő és egyik katonatársa tétován közeledni kezdenek egymáshoz. Szégyenlős vonzalmuk és gyengédségük szinte botrányosnak hat az erőszakra, macsóságra és megszégyenítésre épülő közegben. A körülöttük lévő férfiak még a baráti vonzalmaikat is alig képesek kifejezni. Hermanus a hadsereg homoerotikájának bemutatásában megidézi Claire Denis Beau Travail című munkáját, és folytatja annak a finom erotikának a hagyományát, amely erősen jelen van az azonos neműek szerelmét ábrázoló újabb filmekben (Weekend, Portré a lángoló fiatal lányról, God’s Own Country, The World to Come). Hermanus hagy időt a szemlélődésre és az érzetek megtapasztalására (legyen az kellemes vagy taszító), és ugyanolyan kiválóan bontja ki a homofóbia, a rasszizmus és a kolonializmus összefonódó rendszereit, ahogyan feszültséget épít a röpke, de kellően horrorisztikus harci jelenetekben. A Moffie egyszerre képes kényeztetni és gyötörni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Íme pár filmötlet Valentin-napra

Ha Valentin-nap, akkor romantikus film – esetleg romantikus vígjáték, vagy épp romantikus horror, a lényeg, hogy a szerelem valamilyen formában megjelenjen benne. Szubjektív filmajánlónkban a mozik és a streamingplatformok kínálatából adunk ötleteket, hogy mit lehet és mit érdemes nézni a szerelmesek napján.

Gázórás akciók és alapítványi milliók – Radics Béla, a Fidesz ifjú performanszművésze

A 30 éves Radics Bélát Zuglóból juttatná be a Fidesz a Parlamentbe. A politikus az elmúlt években az erzsébetvárosi Fidelitasból indulva kötött ki a Fővárosi Közgyűlésben, politikai ellenfelei szerint legfőbb erénye, hogy kiválóan fel tudja mondani pártja propagandáját. Portrénk Radics Béláról, a Szentkirályi Alexandra-féle budapesti Fidesz reménységéről.

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.