Az angolosan finom megjelenésű, de holland nevű Nicholas van der Swart fehér dél-afrikai tinédzserként tölti kétéves kötelező katonai szolgálatát 1981-ben. Az ország épp harcban áll a kommunista támogatású Angolával, a dél-afrikai fiatalokat pedig macsó, rasszista szlogenekkel és brutális kiképzéssel igyekeznek harci készültségben tartani. Nick dolgát nehezíti, hogy a sereg belső ellenségként kezeli a meleg férfiakat, miközben ő és egyik katonatársa tétován közeledni kezdenek egymáshoz. Szégyenlős vonzalmuk és gyengédségük szinte botrányosnak hat az erőszakra, macsóságra és megszégyenítésre épülő közegben. A körülöttük lévő férfiak még a baráti vonzalmaikat is alig képesek kifejezni. Hermanus a hadsereg homoerotikájának bemutatásában megidézi Claire Denis Beau Travail című munkáját, és folytatja annak a finom erotikának a hagyományát, amely erősen jelen van az azonos neműek szerelmét ábrázoló újabb filmekben (Weekend, Portré a lángoló fiatal lányról, God’s Own Country, The World to Come). Hermanus hagy időt a szemlélődésre és az érzetek megtapasztalására (legyen az kellemes vagy taszító), és ugyanolyan kiválóan bontja ki a homofóbia, a rasszizmus és a kolonializmus összefonódó rendszereit, ahogyan feszültséget épít a röpke, de kellően horrorisztikus harci jelenetekben. A Moffie egyszerre képes kényeztetni és gyötörni.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
