Visszhang: film

Moffie

Visszhang

Oliver Hermanus filmjének címe a melegekre az afrikaans nyelvben használt becsmérlő kifejezést veszi kölcsön, de az ocsmány közeg és a mindent átható erőszak közepette makacsul keresi a szépséget és a gyengédséget.

Az angolosan finom megjelenésű, de holland nevű Nicholas van der Swart fehér dél-afrikai tiné­dzserként tölti kétéves kötelező katonai szolgálatát 1981-ben. Az ország épp harcban áll a kommunista támogatású Angolával, a dél-afrikai fiatalokat pedig macsó, rasszista szlogenekkel és brutális kiképzéssel igyekeznek harci készültségben tartani. Nick dolgát nehezíti, hogy a sereg belső ellenségként kezeli a meleg férfiakat, miközben ő és egyik katonatársa tétován közeledni kezdenek egymáshoz. Szégyenlős vonzalmuk és gyengédségük szinte botrányosnak hat az erőszakra, macsóságra és megszégyenítésre épülő közegben. A körülöttük lévő férfiak még a baráti vonzalmaikat is alig képesek kifejezni. Hermanus a hadsereg homoerotikájának bemutatásában megidézi Claire Denis Beau Travail című munkáját, és folytatja annak a finom erotikának a hagyományát, amely erősen jelen van az azonos neműek szerelmét ábrázoló újabb filmekben (Weekend, Portré a lángoló fiatal lányról, God’s Own Country, The World to Come). Hermanus hagy időt a szemlélődésre és az érzetek megtapasztalására (legyen az kellemes vagy taszító), és ugyanolyan kiválóan bontja ki a homofóbia, a rasszizmus és a kolonializmus összefonódó rendszereit, ahogyan feszültséget épít a röpke, de kellően horrorisztikus harci jelenetekben. A Moffie egyszerre képes kényeztetni és gyötörni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.