Visszhang: performance

Idil; Massza Orbit

Visszhang

A Free­szfe színház és performansz elnevezésű osztálya különleges képződmény

Az egyéves képzésre egy megvalósítandó előadás koncepciójával veszik fel a hallgatókat, akik állandó mentorok és vendégek segítségével dolgozhatnak a tervükön. Az oktatók a magyar színházi szcéna legprogresszívebb alkotói, szakemberei közül kerültek ki, így a képzés középpontjában is a kísérletezés áll, a trial and error típusú műhelymunka. Az elkészült, egyszemélyes performance-okat a múlt évhez hasonlóan ennek a második végzett évfolyamnak a növendékei is a Tokio Sunrise fesztivál keretében mutatták be, és bizonyára ezeket is lehet majd látni a későbbiekben itt-ott, például az Artusban, a Nagykörúton túl.

Az Idil Lanstyák Ildikó „testi elváltozásokról” készített, feszengős hangulatú, a címből ítélve (Idil az Ildi anagrammája) személyes jellegű performance-a (képünkön). (Tegyük hozzá, hogy a tavalyi produkciókban is valahogy magától értetődő volt az önéletrajzi érintettség.) Igazi, a komfortzónából kirugdosó előadás ez, egyszerűen kínos, de alighanem épp ez a cél, hiszen azzal a földhözragadt gondolattal szembesíti a nézőt, hogy a testi létezésünk elemei – funkcióink, kellemetlenségeink, betegségeink stb. – mennyire határoznak meg minket, és hogy van, akit jobban. Hogy mindez hogyan függ(het) össze a pszichével, azzal rejtettebb rétegekben foglalkozik a performance, ezt nem szeretném elspoilerezni. S ha már ilyen kellemetlenül jól éreztem magam, elkezdtem sóvárogni valamiféle közösségi élmény után, amelyet az Idil nem ad meg, de talán ez is arról a kirekesztettségről szól, amit a testi elváltozásaink okoznak.

A Massza Orbit ellenkező irányból közelít: Melykó Richárd nem személyes történetből indult ki, őt inkább a performatív helyzet érdekli: hogy mitől indul be, hogyan szerveződik közösséggé a közönség, és hogyan lehet felmutatni, a nézőkben tudatosítani ezeket a sajátosságokat működés közben. Emiatt néha az az érzésem, mintha egy kifejezetten színházi szakembereknek, mi több, az elméleti oldal képviselőinek meghirdetett, szellemes stand-upot látnék. De persze nem erről van szó, már csak azért sem, mert Melykó nagyon is uralja a teret, sőt a pillantásával mondja meg – alsó tagozatos korom óta nem pipáltam ilyet –, hogy hová ülhetek le a nézőtéren, ami egyébként többször átrendeződik majd az előadás során. A performance után jön a lecture, amelynek keretében a performatív helyzetet leíró, (ál)tudományos elnevezéseket tanulhatunk meg, amelyek persze egészen jól működnek viszonyítási alapként a játék keretein belül: a haszontalanság hasznossága. Aztán fogunk még székeket húzogatni, rágózni, rágót kiköpni (mondom, hogy általános iskola!), és közben lehet csodálkozni, hogy milyen hamar megtanuljuk ezt a nyelvet, és hogy milyen engedelmesen vetjük alá magunkat az irányításnak ebben a nagy álszabadságban, bár szerintem arról is szó lehet, hogy senki sem akar kiszúrni az amúgy megnyerő játékvezetővel. És egy talán gyomorforgató, de egyúttal felemelő gesztus keretében azt is átélhetjük, hogy az egész mennyire nem egyenlő a részek összegével.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.