Visszhang: kiállítás

Képeslapok Ukrajnából

Visszhang

A kiállítás célja egyértelmű: a lehető leghatásosabban, „ilyen volt, ilyen lett” módon bemutatni azt a szörnyűséget, amelyet a magyar kormánypropaganda igyekszik elbagatellizálni.

 „Az ohtirkai vasút építése 1893-ban kezdődött el, az első tehervagon 1895-ben haladt el erre. A második világháború idején, 1943-ban az állomás épületét a náci megszállók lerombolták.” Ezen információkat a Klauzál téri játszótér-kutyafuttató kerítésén olvashatjuk, de a folytatásban az is kiderül, hogy „2022. március 8-án, a várost ért kétórás bombatámadás során az orosz repülőgépek lerombolták az ohtirkai vasútállomás épületét”. A Képeslapok Ukrajnából című köztéri fotókiállítás a budapesti Cseh Centrum kezdeményezésére jött létre. Az ukrajnai épületfotók messziről széttépett felvételeknek tűnnek, ám közelebbről látható, hogy a kompozíciók két képből állnak össze: fölül főleg kulturális létesítmények, egy könyvtár, egy templom, egy iskola, de van például egy repülőgép is. Ezek békeidős felvételek, míg a „szakadás” alatt a háború okozta pusztítás utáni romokat látjuk. Mellettük magyar és angol nyelvű ismertető az épületekről, illetve egy jel Ukrajna térképén, hogy merre találhatók a számunkra többnyire ismeretlen nevű városok. A kiállítás célja egyértelmű: a lehető leghatásosabban, „ilyen volt, ilyen lett” módon bemutatni azt a szörnyűséget, amelyet a magyar kormánypropaganda igyekszik elbagatellizálni. Nem véletlen, hogy a harminc szívbe markoló felvétel közül épp az ohtirkai vasútállomásét választottuk ki. Vasárnap délelőtt ugyanis ez a kép tűnt ki leginkább az összes közül. Annak köszönhetően, hogy egy vagy több „jól értesült” járókelő darabokra törte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.