Visszhang

Az Operaház hagyományosan koncerttel ünnepli Ybl Miklós születésnapját, az idén a 209.-et. Most Brahms-esttel tisztelegtek az évfordulón.

John Francis Daley és Jonathan Goldstein becsületes, kielégítő minimumot hozó alkotása ezer szállal kötődik a Trónok harcához, az A Gyűrűk Urához és a végeláthatatlanul burjánzó Marvel-univerzumhoz, ami áldás és átok is.

E 61 éves, megunhatatlan lemez történetét sok igazságtalanság kíséri, ezeket a bővített, alternatív stúdiófelvételeket tartalmazó dupla CD legalább megpróbálja helyretenni.

Politikusról dokumentumfilmet készíteni szakmai értelemben nem különösebb kihívás – türelem kell hozzá főképpen.

Az Inspiral Carpets legnagyobb sikereit a kilencvenes évek első felében aratta.

Legutóbb egy spanyol (katalán) film tárgyalta szenvedélyesen a természetes gazdálkodás és a termőföld ipari kihasználásának konfliktusát.

Mindenki veszekszik, a veszekedés az élet természetes része.

Nem lehet mondani, hogy a dEUS nagyon elkerülte volna Magyarországot, hiszen hatszor jártak eddig nálunk, legutóbb négy évvel ezelőtt, az 1999-es The Ideal Crash jubileumi turnéján.

Miután Rian Johnson újra feltalálta Agatha Christie-t (Tőrbe ejtve; Az üveghagyma), feltámasztja nekünk Columbót is.

Bartók Brácsaversenyével egyetlen baj van: az, hogy nem Bartók írta.

Az Atlanta harapós popkultúra-kritikája, szürreális tónusai és önmagát is megmosolygó egzisztencializmusa után magas elvárásaink lehettek a Rajzással kapcsolatban.

A kötet verseiben a lírai én a közvetlen környezetére fókuszál.

Sylvester Stallone televíziós bemutatkozásában olyannyira testhezálló szerepet játszik, hogy néha szintje látjuk, amint megereszt egy ásítást.

Néhány évvel ezelőtt Iggy Pop azt nyilatkozta, hogy az újonnan felbukkant zenekarok közül a brit Sleaford Mods az abszolút kedvence.