Visszhang: koncert

Kevin Morby

Visszhang

Először akkor hallottunk róla, amikor az előző évtized elején jó kis indie-folk lemezeket adott ki brooklyni csapatával, a Woodsszal.

De Morby 2013-ban kivált – nyilván többre vágyott a basszusgitárosi szerepkörnél –, és még ugyanabban az évben kiadta első saját albumát. Hamar kiderült róla, hogy az új évezred egyik legtehetségesebb énekes-dalszerzőjéről van szó, akinek orgánuma gyakran idézi Bob Dylan nazális énekstílusát. Jelenleg nyolc szólólemeznél tart, ha a tavalyi This Is a Photograph-et kísérő, az idén kiadott More Photographs-t is beleszámoljuk, és egyik munkája jobb, mint a másik. Már tavaly eljött volna hozzánk, de az a koncert még elmaradt, most viszont pótolta a mulasztást, és hetedmagával lépett fel a majdnem telt házas Akvárium KisHall színpadán. Társai egytől egyig kiváló zenészek, akik közül kiemelkedik az előzenekari posztot is betöltő Macie Stewart. Ő nemcsak hegedül, hanem énekel is – a Bittersweet Tennessee című dalban hibátlanul pótolja az eredeti változatban hallható Erin Rae-t. Morby először jár Magyarországon, mégis lemezbemutató koncertet tart: a két Photograph-albumról összesen kilenc dal csendül fel, többségük a buli első felében. A hangulat egyre emelkedettebb, főleg amikor jönnek a régebbi szerzemények is, a mikrofonállványra erősített rózsák szirmai pedig egy idő után a közönség soraiban kötnek ki. A csúcs­pont természetesen a koncertet záró, monumentális hosszúságú Harlem River, és bármennyire sziruposnak hangzik is, az utolsó hang elhalkulását követően az ember ismét Kevin Morby-koncertre akar menni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.