Visszhang: könyv

Kormos István: Piros delfinek

Visszhang

A költő születésének 100. évfordulója alkalmából megjelent válogatás méltó tisztelgés az elsősorban inkább gyermekverseiről és meséiről ismert szerző lírája előtt.

Az életmű legjavát mutatja fel ez az 53 költemény (válogatta és szerkesztette: Ughy Szabina) ebben az egyszerűségében is szép kötetben (borítóterv: Nemes Anita), amely alkalmas arra, hogy a szerző életrajzi elemeket sem nélkülöző, sokszor egészen komor, a szürrealizmus jegyeit hordozó költészetében elmerüljünk. Látjuk a felmenők, rokonok és egykori iskolatársak kísértetszerű alakjait botorkálni a bizonytalan holnap irányába („Dülöngélünk forgó jövőnk / felé sorban. / Oda is érünk: vagy élve, / vagy csak holtan.”), megpihenünk Nakonxipán társadalmon kívüli álomvilágában („ide civilizáció / lábát be nem teszi / korallsövény a keritésem / kutyám egy szeliditett bálna”), ám előtte még piros delfinekkel úszkálunk az írásjelek nélkül minden alkalommal újra- és átértelmeződő sorok koromtengerében („fenn salétromos menny ragyog”).

Bolyongunk a formák és a hangulatok tekintetében is igen heterogén anyagban, ami nem tűnik tudatos szerkesztői szándéknak, a költemények ugyanis kronologikus sorrendben követik egymást, bár a versek eredeti megjelenésének helyét vagy születésük idejét nem tudjuk meg. Ezt némiképp ellensúlyozza az önéletrajzi összefoglaló az Új Írás egyik 1976-os számából, amelynek beemelésével mintha a költőre hárítanák a feladatot, hogy a saját műveit kontextusba helyezze.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.