Visszhang: tévésorozat

Libabőr

  • SzSz
  • 2023. november 15.

Visszhang

Gyerekeknek szóló horror – az oximoronra R. L. Stine író egész karriert épített, legismertebb címe, a Libabőr hatvannál is több részen van már túl, 400 millió eladott példányával pedig ott van a Harry Potter mögött minden idők legkelendőbb könyvsorozatai között.

Hollywood először 1995-ben próbálkozott vele, a négy évadot megélt sorozat után két évtizedet kellett várni az első filmadaptációra. Az sem rengette meg a világot, de elműködött, mert tiszteletben tartotta a zsáner egyik alapszabályát: szabad viccesnek lenni – Jack Blackkel a főszerepben amúgy is könnyen megy az ilyesmi. A családinak bélyegzett rémisztgetések az Addams Familytől kezdve a Hókusz pókuszon át a Wednesdayig ugyanis mind elsősorban öniróniával és humorral igyekeznek oldani a feszültséget.

Nos, mindez az új Libabőr-sorozatból teljesen hiányzik, még annak ellenére is, hogy pont az a Rob Letterman áll mögötte, aki a 2015-ös filmet készítette. A show ehelyett olyan elődök nyomdokain lépked, mint a Riverdale, a Slasher vagy a Scream Queen: gyönyörű, ám üres fiatalok töltik be a képernyőt, és úgy viselkednek, mintha életükben nem láttak volna horrorfilmet. Egy kísértetház nyugalmát megbolygatva természetfeletti erőket szabadítanak kisvárosukra, amelyek legyőzéséhez minden egymás iránt táplált rokon- és ellenszenvüket félre kell tenniük. Az epizódokban Stine egy-egy jellegzetes alakja vagy története köszön vissza. Sehol nincs viszont az íróra jellemző önirónia: ő is, mi is tudjuk, hogy mindezt ezerszer láttuk-olvastuk már.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.