Visszhang: tánc

Múzsák

  • - sisso -
  • 2023. január 4.

Visszhang

A darab premierje a Duda Éva Társulat alig több mint egy héttel a Nemzeti Táncszínházban bemutatott Frida, az élet múzsája című premierje után volt.

Meglepő, de nem rossz időzítés, mert van összefüggés a mexikói festőnő életművéből kiinduló karneváli hangulatú, a női sors szépségeit és mélységeit megmutató előadás és az öt női szólótáncból kifejlődő, látszólag szerényebb kistestvére között. Összeköti a kettőt rögtön a Frida szerepét alakító kiváló olasz táncos, Eleonora Accalai, a társulat állandó tagja. A leginkább improvizációra építő Múzsák sokkal személyesebbre sikerült: a sokat citált női, illetve istennői archetípusokat vonultatják fel ugyan a szólók, de az öt előadó saját magáról is mesél. Fejükön jelzésszerű fejdísz, Temesvári Zsófia túlméretezett bohócgallérja imbolyog, Pataki Noémi szúrós taraja, vagy Szilvási Anna spártai páfránycsokra kilibben, ők meg viccesen küzdenek, hogy magukon tartsák ezeket. Accalai, talán ukrán népi ihletésű pártája a hosszan lelógó szalagokkal elmélyült, türelmes táncot igényel, Bundschuh Vera szecessziós-indusztriális sisakja pedig méltóságot parancsol. Valóságos diadalmenetek ezek az etűdök. Az öt nő egy következő fejezetben aztán együtt áll, ül, táncol, reagál egymásra. Mintha leereszkedtek volna a földre, feketében, természetes mozdulatokkal. A Lorca-drámáktól a kortárs Gianina Cărbunariu darabjainak hangulatáig sok minden felidéződik az össztánc felé tartva. Érzékeny, különös hangulat áll össze a fináléra, megrendítő emberi történetek gomolyognak elő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.