Visszhang: tévésorozat  

Nyomozó elvtárs

Visszhang

Bár a sorozat alapötlete őrült és zseniális, felmerülhet a kérdés, hogy pontosan mi értelme van ma egy kommunista krimi-pastiche-t tető alá hozni, s ki fogja megnézni.

Kelet-Európában az ilyesmi nem feltétlenül vicces (vagy nem úgy vicces), Nyugaton pedig nem sokakat sodort magával a kommunizmus egzotikus bája. Brain Gatewood és Alex Tanaka (Channing Tatum produceri közreműködésével) minderre fittyet hányva készített egy minisorozatot román színészekkel, román helyszíneken, majd az egészet angolul utószinkronizálták.

A Nyomozó elvtársban kemény tökű román zsaruk üldözik a bűnt, mely természetesen nem otthon terem – kívülről hozza azt az egyház, a gonosz amerikai kapitalista vagy épp egy Reagan-maszkban gyilkoló fantom. Két akció között Marxot értelmeznek (vörös farok!) vagy sakk-közvetítéséket néznek, esetleg ágyba viszik az Amerika nagyszerűségében egyre jobban kételkedő, mutatós követségi alkalmazottakat. Eközben minden halálosan korhű: a paratextusok, a szemcsés képi világ, a nejloningek, a rozoga Daciák, de még a suta vágások is. Az meg külön borzongató, hogy a kommunista éra Amerika-kritikája (az indiánölő, rabszolgatartó imperialistákról) hogyan született újra más jelentéssel – pont az USA-ban. Helyenként annyira elvonják a figyelmet az apró részletek és utalások, hogy épp a humor látja kárát, és félő, hogy ezek a nüánszok el fognak repülni az amerikai közönség nagy részének feje felett. Mégis egyedi, szépen megmunkált gyöngyszem a Nyomozó elvtárs, idővel meg fogja találni szűk rajongótáborát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."